A párizsi nők 1

A párizsi nőkről mit se tudok, de néhány általánosságot megfigyeltem és néhány nézetemet Bea is alátámasztja:
Példának okáért, hogy slamposak. Ez az a slamposság ami azonban a férfiaknak többnyire bejön. Fél vállról lecsúszó blúz/póló, vagy éppen nem jól illesztett blúz és szoknya réséből kikandikáló csípő. Hát ez mind olyan, ami női szemmel rendetlennek tűnik. Mit szólna hozzá egy mostani magyar nagymama...
Na de mégiscsak szembeszökkenő az ilyesmi és emellett a legrondább legkevésbé szép nőből is árad a magabiztosság, ami miatt mindegyik a maga kis birodalmának királynőjeként vonul végig az utcán. NEEEM, egyáltalán nem szebbek a magyar nőknél! Ezt nem állítom. Ha átlagot számolok, akkor is a magyar nők nyernek.
Viszont ravaszak is! "Nézegetni mindenképpen szabad" alapon megfigyeltem, hogy amikor egy szimpatikusabb nő jön velem szembe, és amennyiben észreveszi, hogy követem a pillantásommal, akkor - már többször láttam, hogy - azonnal elfordul. Hát, igen a jó erkölcs sokat számít! - gondolhatja az ember, amíg el nem néz ugyanabba az irányba és akkor rájön, hogy párizsban milyen sok kirakat van. Persze nem azért kapja el a fejét, hogy kimutassa nem érdeklem őt, sőt nem is azért, hogy a legújabb termékeket mustrálja a kirakatban, HANEM! (Ez itt most PG-i hangvételű HANEM). Hanem azért, hogy a kirakat ablakából megbizonyosodhassék a szembe jövő nézelődési szándékáról, illetve maga is szemügyre vegye az illetőt.
Ejnye-bejnye! Hát szabad ilyet? :)
Miért nem lehet ezt egyszerűbben csinálni?