Magyarok eredete

Ma ismét megvilágosodtam!
Elutazásomkor az egyik emailben, amit kaptam oda volt írva, hogy az Óperencián túl vagyok. Hát igen ezt tudtam, mert ugye "Ober Enns", azaz az Enns folyón túl. Ugyan az Óperencián túl nem is, de az Óperencián vagyok. Az pedig már nézőpont kérdése, hogy túl, vagy innen?

Erről jutott eszembe, hogy a magyarok eredete ezek alapján egyértelmű, hiszen a magyar nyelv logikus és nem szoktunk félrebeszélni, főleg amikor földrajzi nevekről van szó. Általában a helység és egyéb földrajzi nevek beszélő nevek és nem hazudnak. Ebben gondolom egyetértünk.
Vegyük pl. a Fazekasboda helységnevet. Egy korábbi internetes keresgélésem alapján megtaláltam , hogy a boda szláv kifejezés fazekast jelent, aminek alapján arra következtethetünk, hogy a falu nevének kitalálói biztosra akartak menni.
Vagy vegyük pl a Cser(e)hát nevet. Mit állítunk? Ez a Cser háta. A cser a csertölgyekre vonatkozik, mint a tájképet leginkább meghatározó növényzet fő eleme, a hát, pedig a hegyhátból jön. Esetleg nézzük a Gutatőttős falunevet (Nincs rajta a Google Map-en! Ma derült ki számomra.). Mer abban kételkedni valaki, hogy ennek is van jelentése? Na de térjek vissza a lényegre!
Gondolatmenetem a következő:

A könnyebben érthető nevek közé tartozik a Dunántúl. Ugye a kérdés az az, hogy honnan nézve TÚL? Ha logikus az elnevezés, akkor keletről tekintve. Mikor kaphatta a nevét? Hát amikor az első magyeri kurtalábú leszállt a lóról Szekszárd környékén és nem lévén híd arrafele akkor még, illetve a komp sem működött, azt mondta volt:
- Már pedig én nem megyek a Dunán túl, még ha a kündü azt is akarja. Jó lesz itt nekem!

Nade akkor mi van a Tiszántúllal? Jajjaj! Hát nyilvánvaló, hogy az is logikus elnevezés, tehát a Duna-Tisza közit nem a Tiszán keresztül közelítették meg. Akkor vajon honnan? Kicsit fogós ez a kérdés, de ha figyelembe vesszük, hogy a magyar nép lovas nemzet, akkor minek menjen hegynek, ahol csak erdő van. Szoroson keresztül? Hülyeség! A végtelen puszták népe egy szűk helyen menjen keresztül, ahol előjön a klausztrofóbiája?
Marad tehát az, hogy nem a Kárpátokon keresztül északról, vagy északkeletről, hanem délről jöttek.
Kicsit ugye lusták is vagyunk, ez benne van a vérünkben így feltételezhetjük, hogy a legalacsonyabb tengerszint különbséget igyekeztek az utuk során elérni, így nem marad más, mint az, hogy a Dunán, vagy amellet jöttek fel.
Na, de honnan? Hát itt még kicsit gondolkodnom kell, de szerintem Atlantiszról, lett légyen volt az bárhol is (Kréta, Ciprus, Földközi tengeri elsüllyedt sziget, vagy Bermuda háromszög). A kérdés az, hogy víz alatt (alól), vagy víz felett jöttek?
Erre még nincs meg a válasz! De a gondolatfonal megvan, hisz van nekünk olyan kifejezésünk, hogy: Menj a víz alá! vagy az Él, mint hal a vízben.
Az előbbi kifejezés a mai értelmezésével ellentétben, a társnak jó utat kíván a vízbe, azaz a hazavezető úton. A második közmondásban pedig a hal szó nem az állatot jelenti, hanem a magyarokat "halv/halev" nemzetségeként is ismerő bolgároktól vették át a szót. Tehát: él mint magyar a vízben!
Na és akkor most ugrik a majom a vízbe (mely mondás több 100 000 éves múltra tekint vissza), ugyanis bizonyítja a víz alatt emberi kultúrák létét a vizigótok létezése, akik a szárazföldi rokon népcsoportjuktól a gótoktól eltérően szintén a víz alól jöttek!

Aki nem hiszi, járjon utána!

Hogy senki ne találjon kivetnivalót az okfejtésben: honnan volt a lovas nemzetünknek lova a vízben? Tengeri csikóról nem hallottatok még? És arról, hogy régebben minden állat nagyobb volt? Most hogy tengeri, vagy szárazföldi nem mindegy? Meg lehessen lovagolni oszt hajrá! Kijössz a szárazföldre és az első állatot, amit tudsz domesztikálsz és kész. Na!