2009-07-22

Brüsszel, Gent

Mielőtt kimentem volna, tájékozódtam egy kicsit a brüsszeli látnivalók között a neten és John&Nora blogját találtam érdekesnek, illetve kimerítőnek ebben a témában.
Ahogy ott is feltüntették, nem túl sok látnivaló van arrafele, de az legalább szép.
Ilyen pl. a belváros, aminek egyes házai ú.n. modern stílusban épültek. Nem nem beton!!!
Így a Routard könyvvel a kezünkben - többnyire Pauline-éban - jártuk az utcákat és így egyszerre saját kalauzom és francia felolvasó/társalkodónőm is lett. (Erről jut eszembe, hogy a gárdedám kifejezést a franciák egyáltalán nem használják - tudtam meg a szótári hiánya, majd egy kiterjedt internetes keresés alapján.)
A modern építészeti stílusú házak ugyan első körben nem ugranak ki a többi közül, főleg egy olyan alulképzett túrista számára, mint én, de aztán megszokta az ember szeme, hogy mit kell keresni és így már messziről is megismertük azokat. (Elnézést a képeim a telefonnal készültek.)




A legismertebb modern építészük Horta volt, akinek a saját háza egyben múzeumként is működik - persze csak posztmortem. Na ide mi nem jutottunk be, mert túl korán, majd túl későn értünk oda. Az alkotásait - házait - viszont láttuk. A legszebb modern stílusú épület a Zene múzeumé (az Old England felirat ne zavarjon meg senkit!).
Magritte múzeumban jártunk. Hírös belga szürrealista festő és gondolkozó. Röviden összefoglalva ez is azon stílusok közé tartozik szerintem, amik a l'art pour l'art gondolatnak már egy oly mértékben kicsavart formája, hogy inkább polgárpukkasztás, mint valódi művészet. Mondjuk néhány megfogalmazott gondalata érdekes, mint pl. az, hogy ha ők szürrealisták nem lennének, akkor az egyszerű emberek elsiklanának a környezetük, illetve a természet sok érdekessége felett. Számos általa írt pamflettet raktak ki a múzeumben de annak francia nyelvi humora számomra érthetetlen volt, így az első után feladtam. Pauline is. :)
A legjobban ez a már-már realista kép tetszett, ahogy sikerült a fény-árnyék játékát megfognia, ráadásul egy tükröződő tó felületével még megbonyolította. Hogy ebben hol a szürrealizmus? Nem tudom, de mondjuk találtam benne egy fizikai/optikai hibát... lehet, hogy ez a szürrealista része. Aki megtalálja, szóljon! A nyereményt kitalálom!
Ez is jópofa!
Megnéztem az ATOMIUMOT is! Ez Brüsszelnek az "Eiffel tornya", szintén egy világkiállításra építették. 20 európai aranykrajcárért le lehetett csúszni egy drót mentén a tetejéről a parkolóig. Jó bulinak tűnt, idő hiányában azonban nem próbáltam ki.
És a legnagyobb hír: szombaton "Michael Jackson emlékesten" voltunk! Hoppá! Amikor megmondták a csajok, hogy hova akarnak menni, akkor azért megkérdeztem, hogy ugye viccelnek. Sajnos nem! Az ok pedig az volt, hogy az ismerősöm ismerőse csatlakozott hozzánk és neki a pasija egy bárban dolgozott... ráadásul, mint kiderült mi csak azért kellettünk, mert a szerelmespár között dúló kisebb mélypontot kellett átvészelni/átlendíteni. Nos én ebben nem sokat segít(h)ettem... :) Viszont a csajok szépen magamra hagytak, így kénytelen voltam fekete inges Jacko-stílusú fehér-kesztyűs rajongók között narancssárga (!) pólóban "tombolni". Még jó, hogy Brüsszel is egy kultúra-keverő város, így azért nem vertek meg. Persze a csajok feketében voltak, bár nem beszélték meg előre a buli témáját.
Vasárnap Gentbe mentünk, s elmerengtem, merre menjek ez esztelen emberrengetegben, mely lelkendezve "Gentsen Feesten"-t ünnepelt (csakazértis!) Csepürágók, skót dudások, villanypózna-mászó akrobata, kötéltáncos, akrobatika iskola növendékei, hegedűs-vonós lányzenekar, rezesbanditák... meg még nagyon sok minden volt, a nagyon pici, de annál gyönyörűbb városban (1 órányira Brüsszeltől). Itt csak analóg képet készítettem hű Canon Eos 300-asommal, így ezt nem tudom mellékelni.
Konyec.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése