Akár ez is lehetne az alcíme a mai koratavaszi petanque versenynek, amit ma hazafele láttam Gifben, ahol a helyi mackók kibújtak a barlangjukból és a gyengén, de azért végre sütő napsugarakban nekiálltak fémgolyókat dobálni.
Én szeretem ezt a játékot, mert koncentrációt, taktikai érzéket és fizikai ismereteket is igényel. Talán a legkevesebb agresszióval járó sport... persze aki nem szeret veszíteni, annak mindegy mit játszik, így nekik nem ajánlom.
Már gondoltam rá, hogy a magát agresszívra unatkozó nyugdíjas korosztályt pl. egy ilyen játékkal le lehetne kötni, vagy nyilvánosan kihelyezett sakktáblákkal, mint pl. a Jókai téren, Pécsen. Persze kevésbé forgalmas helyen jobb lenne. Esetleg az oroszországban látott sakkasztalokat lehetne megfelelő helyeken elhelyezni, vagy tarokkra, dámára, go-ra szoktatni az unatkozó népet.
A minap olvastam egy kis novellát, melyben az a valós élethelyzet van leírva, hogy XY interneten keres barátokat és amikor a szomszéd gyerek átjön egy lasztival a hóna alatt, hogy a srácot focira invitálja, akkor internet-hősünk elkergeti azzal az indokkal, hogy nem ér rá ilyen csacskaságokkal foglalkozni, mert: nem barátkozik akárkivel, másrészt meg már megvan neki a FIFA2010 (nem reklám!).
Szóval MOZGÁS! Tervezzetek röplabdázást a nyárra nélkülem is! Vagy babatornát... :) Kinek mije van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése