Hétvége

Kezdem a rosszal, ami nem is annyira rossz.
Ugye írtam, hogy internet gondjaim voltak. Nem láttam ki a HÁLÓra. Nem voltam túl szomorú, de azért lemérhettem internetfüggőségem mértékét ezáltal a galiba által. Nos igyekeztem mindent megtenni, hogy ismét legyen netem és még aznap lefuttatam néhány kereső algorigmust, mint pl. "ej-haj regö rejtem!", mely a modern nyelvben a "hinnye, hol a Registry? Törlöm!" felkiáltással egyenértékű. A nyelvészeti bogozásba nem megyek bele, szerintem mindenki látja/érzi a párhozamot.
Szóval keresgéltem a hibák után és mindjárt találtam is. Először csak egyet, aztán kiírtaa Mikorszoft, hogy nem működik a hálózati csatlakozóm... Persze mindjárt felajánlotta, hogy keres megoldást a hibára, ha akarom. Már hogyne akarnám! (Hülye kérdés! Anyád!) gondolatmenet után azonnal nyomtam az ok gombot, persze HIPERAUTOMATIKUS SZUPERINTELLIGENS hibaelhárító csomagocska az interneten akarta keresni a megoldást... Ez arra a hibakódra emlékeztet, amit szóbeszédnek tartottam, amíg egyszer magam is szembesültem vele (W 98 alatt): "A rendszer nem találta a billentyűzetet. A továbblépéshez nyomjon meg BÁRMILYEN gombot.". Elnézést a "Push any button!" görcsös fordításáért.
Na hagyjuk. Másnapig elvoltam, mert olvasgattam (+alvás), szóval eltelt az idő. A munkahelyemen működött a net, gondoltam megjavult a rendszer.
Este ismét nem ment a koliban. Újabb próbálkozások. Most már trükkösebb voltam éskértem  a nem működő rendszereszköz meghajtóprogramjának újratelepítését (mely az MS help javaslata alapján általában működő megoldás). Az eredmény az lett, hogy az egyik hiba eltűnt (amiről kiderült, hogy a problémás szoftver nem létszükséges), míg a hálózati kártyám is. Nos ez baj. Gondoltam. Sebaj, újraindítással mindig minden megoldódik.
1 perc, 5 perc, 10 perc  KÉKHALÁL! Újraindul, 1...2...3...5 perc (LÉGYSZI, LÉGYSZI sóhajok a szívem mélyéből a gépem felé és más nyomdafestéket nem tűrőek, melyek pedig az USA felé szálltak). Na elindult! Hibaüzenet: "A rendszer súlyos hibából állítódott helyre. Akar a problémára megoldást találni az MS Help segítségével (internet)."
Fanyar mosolyra húzódott a számszéle, majd fölényesen a MAJD KÉSŐBBre kattintottam.
És most rövidrezárom a sztorit: méág aznap kiderült, hogy a csak mi szintünkön nincs internet a koliban... :)
Szóval a gépem igazán rendes volt, mert én ugye azt hittem hogy ez a beteg és addig kerestettem vele, amíg talált nekem. Gondolta majd megnyugszom... de nem ismer eléggé!
Erről meg az az orvos-mondás jut az eszembe, hogy: Nincs egészséges, csak nem elég alaposan megvizsgált ember! Ugye dokikám? ;)

Röviden a hétvégéről:
Péntek este 8:20-ra értem a koliba (két kimaradó RER miatt), majd 10 perc múlva legújabb ismerőseimmel együtt elmentünk a Mr. Nobody megnézésére. Nagyon jó film. Sok metafizikai határát súroló kérdéssel. Azért is tetszett, mert nem tudtam kitalálni a lényegét, illetve lekötötte a figyelmemet (mondjuk az angol szöveg miatt is lehetett), hogy nem volt időm elkalandozni. A legeslegvégén találtam ki egy gondolatot előre, de az meg külön örömet okozott. Szóval fergeteges ötlet, nagyszerű megvalósítással. Jó színészi játék, szuper kamerás megoldások... Nehéz, de nagyon jó film!
Szombaton napközben bevásároltam/döglöttem. Este a házunkban indult a party, ami nagyon hangulatos volt. egy ismerősünk azonban el akart menni egy hajóra diszkóba... hát bárcsak ne tettük volna. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam elég talpraesett. Az egyetlen érdekesség az volt, hogy a 10 milliós város közepén összefutottunk egy szintén Cité Univ (Szité Üniv) -es ismerős sráccal. A többiek jól szórakoztak az elektronikus zenére, amilyen hányadékot (bocs) még sosem hallottam. Viszont ha már buli, akkor nem nyafogunk, hanem én is nekiálltam ugra-bugrálni.
Hajnai 4-kor értem haza, majd 5-kor feküdtem. 11:20-kor keltem, mert mentünk az arg/bulg társasággal baszk étterembe. Na ez a nap jónak bizonyult tejes egészében. A leves amit ettem, olyan volt, mint a mi halászlevünk (paprikás és halízű), de itt tintahalat raktak bele, meg karikára vágott sültkrumplit. Annak ellenére, hogy szilárdat akartam enni, nagyon ízlett. Ezután a bulgár lány elvált tőlünk ellenben csatlakoztunk a japánhoz és közösen mentünk az általam javasolt cirkuszi előadásra: Urban Rabbits (korábbi bejegyzés). Magyar rendező, végzős francia cirkusz-színésztanoncok vizsgadarabja. Színházias volt, mert volt tematikája és mondandója, illetve néha beszéltek a közönséghez (nem kommunikatívan), de artisztikusak voltak ez egyedi és páros mutatványok. Mind a mondanivalója, mind a kivitelezés nagyszerű volt. Ahogy a magyarra fordított kritikában is olvastam, a mű részévé és előnyére is válik, az egyes akrobatamutatványokban mutatkozó hibák. Én csak egyet vettem észre, ugyanis a nagyrészük direkt is csinált hibákat. Ezt a hibát pedig egy 1,5 m magasságban kifeszített drótkötélen rohangáló kötéltáncos vétette, amikor is nem sikerült szimpla hátraszaltóból a kötélen maradnia. :) Azt hiszem ezt mindenki megbocsátja neki.
Tetszett mindegyiküknek. Nekem is. És örülök, hogy ez volt az első kultúrális jellegű kiruccanásom.