Ma kicsit agresszív lehettem, mert olyan gondolatok cikáztak a fejemben, hogy kicsit elagyabugyálom a műszerszobában ténykedő idegent. A gondolat azért merült fel bennem, mert először is bejött és NEM köszönt. Nekiállt dolgozni és közben az ÉN (mi laborunk) cuccaimat kezdte használni, úgy hogy NEM kérdezte meg, hogy szabad-e?
Én köszöntem neki előre és még ha le is esett neki, hogy nem vagyok francia, akkor sem vagyok NÉMA, vagy SÜKET. lehet velem beszélni és a barátságos kérés mifelénk is szokás (tisztelet a kivételnek). Aztán elkezdte a pipettahegyeket tartalmazó palackomat használni, amibe a használt hegyeket dobom (ez itt kint egy jó szokás, mert így a hegyek nem lyukasztják ki a szemeteszacskót és nem hullnak ki félúton a szeméttelep felé). Ekkor telt be a pohár (a palack is majdnem) és ugyan nem egetverő probléma, de gondoltam, akkor visszatolom az orra alá a sajátját (40 cm-vel volt arrébb). Leküzdöttem ezt az óriási távolságot, sőt 5 centivel közelebb raktam az orrához, mint az enyém (persze nem amikor figyelt, mert az lett volna igazán bunkó megoldás). Felfogta.
Na ezért nem vertem meg. :)
(szóval még nem kerülök bele az újságokba, ne féljetek)
Most nemrég kaptam egy ajánlatot hazai pirítós-küldeményre, mellyel élvezetesebb a velő. Még gondolkozom rajta. (Feb. 18.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése