A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cité. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cité. Összes bejegyzés megjelenítése

2010-03-26

2010-02-08

Hétvége

Kezdem a rosszal, ami nem is annyira rossz.
Ugye írtam, hogy internet gondjaim voltak. Nem láttam ki a HÁLÓra. Nem voltam túl szomorú, de azért lemérhettem internetfüggőségem mértékét ezáltal a galiba által. Nos igyekeztem mindent megtenni, hogy ismét legyen netem és még aznap lefuttatam néhány kereső algorigmust, mint pl. "ej-haj regö rejtem!", mely a modern nyelvben a "hinnye, hol a Registry? Törlöm!" felkiáltással egyenértékű. A nyelvészeti bogozásba nem megyek bele, szerintem mindenki látja/érzi a párhozamot.
Szóval keresgéltem a hibák után és mindjárt találtam is. Először csak egyet, aztán kiírtaa Mikorszoft, hogy nem működik a hálózati csatlakozóm... Persze mindjárt felajánlotta, hogy keres megoldást a hibára, ha akarom. Már hogyne akarnám! (Hülye kérdés! Anyád!) gondolatmenet után azonnal nyomtam az ok gombot, persze HIPERAUTOMATIKUS SZUPERINTELLIGENS hibaelhárító csomagocska az interneten akarta keresni a megoldást... Ez arra a hibakódra emlékeztet, amit szóbeszédnek tartottam, amíg egyszer magam is szembesültem vele (W 98 alatt): "A rendszer nem találta a billentyűzetet. A továbblépéshez nyomjon meg BÁRMILYEN gombot.". Elnézést a "Push any button!" görcsös fordításáért.
Na hagyjuk. Másnapig elvoltam, mert olvasgattam (+alvás), szóval eltelt az idő. A munkahelyemen működött a net, gondoltam megjavult a rendszer.
Este ismét nem ment a koliban. Újabb próbálkozások. Most már trükkösebb voltam éskértem  a nem működő rendszereszköz meghajtóprogramjának újratelepítését (mely az MS help javaslata alapján általában működő megoldás). Az eredmény az lett, hogy az egyik hiba eltűnt (amiről kiderült, hogy a problémás szoftver nem létszükséges), míg a hálózati kártyám is. Nos ez baj. Gondoltam. Sebaj, újraindítással mindig minden megoldódik.
1 perc, 5 perc, 10 perc  KÉKHALÁL! Újraindul, 1...2...3...5 perc (LÉGYSZI, LÉGYSZI sóhajok a szívem mélyéből a gépem felé és más nyomdafestéket nem tűrőek, melyek pedig az USA felé szálltak). Na elindult! Hibaüzenet: "A rendszer súlyos hibából állítódott helyre. Akar a problémára megoldást találni az MS Help segítségével (internet)."
Fanyar mosolyra húzódott a számszéle, majd fölényesen a MAJD KÉSŐBBre kattintottam.
És most rövidrezárom a sztorit: méág aznap kiderült, hogy a csak mi szintünkön nincs internet a koliban... :)
Szóval a gépem igazán rendes volt, mert én ugye azt hittem hogy ez a beteg és addig kerestettem vele, amíg talált nekem. Gondolta majd megnyugszom... de nem ismer eléggé!
Erről meg az az orvos-mondás jut az eszembe, hogy: Nincs egészséges, csak nem elég alaposan megvizsgált ember! Ugye dokikám? ;)

Röviden a hétvégéről:
Péntek este 8:20-ra értem a koliba (két kimaradó RER miatt), majd 10 perc múlva legújabb ismerőseimmel együtt elmentünk a Mr. Nobody megnézésére. Nagyon jó film. Sok metafizikai határát súroló kérdéssel. Azért is tetszett, mert nem tudtam kitalálni a lényegét, illetve lekötötte a figyelmemet (mondjuk az angol szöveg miatt is lehetett), hogy nem volt időm elkalandozni. A legeslegvégén találtam ki egy gondolatot előre, de az meg külön örömet okozott. Szóval fergeteges ötlet, nagyszerű megvalósítással. Jó színészi játék, szuper kamerás megoldások... Nehéz, de nagyon jó film!
Szombaton napközben bevásároltam/döglöttem. Este a házunkban indult a party, ami nagyon hangulatos volt. egy ismerősünk azonban el akart menni egy hajóra diszkóba... hát bárcsak ne tettük volna. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam elég talpraesett. Az egyetlen érdekesség az volt, hogy a 10 milliós város közepén összefutottunk egy szintén Cité Univ (Szité Üniv) -es ismerős sráccal. A többiek jól szórakoztak az elektronikus zenére, amilyen hányadékot (bocs) még sosem hallottam. Viszont ha már buli, akkor nem nyafogunk, hanem én is nekiálltam ugra-bugrálni.
Hajnai 4-kor értem haza, majd 5-kor feküdtem. 11:20-kor keltem, mert mentünk az arg/bulg társasággal baszk étterembe. Na ez a nap jónak bizonyult tejes egészében. A leves amit ettem, olyan volt, mint a mi halászlevünk (paprikás és halízű), de itt tintahalat raktak bele, meg karikára vágott sültkrumplit. Annak ellenére, hogy szilárdat akartam enni, nagyon ízlett. Ezután a bulgár lány elvált tőlünk ellenben csatlakoztunk a japánhoz és közösen mentünk az általam javasolt cirkuszi előadásra: Urban Rabbits (korábbi bejegyzés). Magyar rendező, végzős francia cirkusz-színésztanoncok vizsgadarabja. Színházias volt, mert volt tematikája és mondandója, illetve néha beszéltek a közönséghez (nem kommunikatívan), de artisztikusak voltak ez egyedi és páros mutatványok. Mind a mondanivalója, mind a kivitelezés nagyszerű volt. Ahogy a magyarra fordított kritikában is olvastam, a mű részévé és előnyére is válik, az egyes akrobatamutatványokban mutatkozó hibák. Én csak egyet vettem észre, ugyanis a nagyrészük direkt is csinált hibákat. Ezt a hibát pedig egy 1,5 m magasságban kifeszített drótkötélen rohangáló kötéltáncos vétette, amikor is nem sikerült szimpla hátraszaltóból a kötélen maradnia. :) Azt hiszem ezt mindenki megbocsátja neki.
Tetszett mindegyiküknek. Nekem is. És örülök, hogy ez volt az első kultúrális jellegű kiruccanásom.

2009-06-21

Paris - térkép

Kis összefoglaló:
Én vazsok fránszia zsonglőr de ví (jongleur de vie). Mázsárország é szüper. Én beszél mazsar ávekk an pöti ákszen (avec un petit accent). Lenni régóta itt Páriban és felejteni sok mázsár. Beszél inkább franszia...

Viccet félretéve:
Mint minden, az én esetemben, az elutazásom is körülményes lett. Többek között hiába kértem 5 nap szabit, így is maradt egy csomó elintézetlen dolgom. A legjobb azonban az volt, hogy 2 és fél órával a repülő indulása előtt indultunk Óvárról Pozsonyba, hogy kb 35-45 perc alatt odaérjünk. Útközben derült ki számomra, hogy a felszállás előtt kb 1 órával bezár a check-in, de hát ez bőven elegendőnek tűnt. Azonban sikerült a pozsonyi táblarendszernek köszönhetően eltévednünk és a reptér helyett először a REPTÉR BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBA mentünk. A hülyék! Miért választják a "REPTÉR" nevet egy bevásárlóközpontnak (bár nekünk is van WEST END City-nk...)? Aztán sikerült jól belebonyolódnunk a parkolórendszerbe, majd egy összesen 1/2 órás extrával végül is megérkeztünk. Így maradt azért 30 percem a zárás előtt, de egy kicsit izgultam, hogy otthon ragadok. :D
Aki nem tudja: Bea, a Biofizikán dolgozott és már 3 éve van azon a munkahelyen, ahol én most kezdtem. Szuper jó dolgom van így, mert van átmeneti szállásom nála, plusz egy tapasztalt és segítőkész kolléganőm és NEM, nem a barátnőm! :D

Nos, eltelt az első munkahét. Ígérem, hogy nem fogok mindegyikről írni. :D
Mindennap 8 körül felültünk az RER B-re (ejtsd: err ö err, jelentése: HÉV) a Cité Universitairenél (Google Maps) és kb 3/4 óra alatt eljutottunk Gif sur Yvette-be, ahol a kutató labor van (csavarkulcs ikon a térképen). A 9 órai kezdés itt megszokott és délután ritkán maradnak tovább, mint 7 óra. Mi a héten ragaszkodtunk a munka 6 órai befejezéséhez, így este 1/2 8-kor már Beánál vacsizhattunk. Szeletelt kenyér (pain de mie), szeletelt szalámi, President sajt (penészes természetesen) és alma + narancslé: igazi kontinentális étkezés.
A munkahely jó, sok fiatallal, akik beszélnek angolul, viszont a francia tudás mind szocializáció, mind munka szempontjából nagyon hasznos. A kutatási feltételek nem sokban térnek el az otthonitól, így ismét ki tudom jelenteni, hogy a Biofizika Intézetben megvan a lehetőség... Hajrá ifjak!
Lesz mit kutatni és most tágul majd igazán a rálátásom az aktinnal kapcsolatos dolgokra.
Ma kicsit korábban el akartam jönni a délután, hogy elintézzem végre a 2 hónapja elhúzódó albérletet a Cité Universitében. Most nem részletezem, hogy milyen használhatatlan leveleket írtak a francia hivatalok, de tegnapelőtt kiderült, hogy a 2 hónap alatt végzett legalább 8 körös emailezés is eredménytelen volt: a Cité Univ oldalán pontosan megadott itttartózkodásom idejét valahogy félrenézték és egy évvel rövidebb ideig szóló lakhatási szerződést akarnak aláíratni velem. Nos, most hogy már itt vagyok, személyesen fogom elintézni a dolgot, talán már nem rontanak el semmit.
Levezetésképpen - mivel eddig nem volt időm, vagy erőm hozzá - elmentem sétálni a Parc Montsouris-ba (a vonat ikon mellett a Google Maps térképen). Vegetáció szempontjából, kicsit zanzásítva van a mediterrán a lombhullató erdővel, sőt árvalányhaj-szerű növényzet is előfordul, de összességében jól néz ki. Az előbbi kever(ed)és okára fel is hívják a látogatók figyelmét: Óvjuk a Föld vegetációját és a biodiverzitást. Hát ilyen ideológia alapján is ritkán építenek parkokat a város közepére. :D
Azonban ez (is) egy kis "aktív" nyugalom-sziget a város mindennapi életében. Szerelmes párok tinédzsertől, 50 éves korig, fekete-sárga-fehér keverékek, tökéletes francia akcentussal beszélő kínaiak és arabok (valószínűleg itt születtek), joggingolók sokasága... piknikező családok és baráti társaságok... van itt minden.
Nos mára ennyi. Mindenkinek szép hétvégét!

Zsozef de Paris

Itt fogok megszállni: Cité Universitaire de Paris, Maison des Provinces de France:

Jó virtuális sétálgatást!

2009-06-15

Gugli Map

A munkahely és lakóhely a Google térképen:



Paris nagyobb térképen

A vonal az RER-B vonala, melyen minden nap 40-40 percet töltök oda, meg vissza.

2009-06-05

Utazás előtt

Összefoglalásképpen: A kezdet...

Készülődöm elmenni.
Uticél: Párizs, ~1200 km
Indulás dátuma: 2009 június 14 (vasárnap) délután 17.30

2010 október 31-ig szól (egyelőre) a szerződésem.
Kutatási cél: Postdoc állásban a PhD témámhoz erősen kapcsolódó téma, a sejtszerkezetet alkotó aktin filamentum rendszer és a hozzá kapcsolódó két fehérje működésének vizsgálata elsősorban fluoreszcencia mikroszkópia segítségével.
Kutatóhely: Gif-sur-Yvette, 20 km-re DNY-ra Párizstól, az RER-B vonalán (olyan mint a HÉV).
Szállás: ha inden jól megy, akkor Cité Universitaire-ben (Párizs) egy ~20 m2-es stúdióban.
Június 7-én tervezem, hogy hazamegyek Óvárra és akkor egy hétig tudok szellemileg és lelkileg készülni az útra.
A legnagyobb öröm, hogy jelenleg egyik kolléganőm (Bea) már kint van (2,5 éve), így lesz ki segítsen nekem, persze nem akarok visszaélni a segítőkészségével.