Felújítják a peront Gif-ben, a munkahelyem városában és emiatt az RER ritkábban jár még a nyári menetrendnél is, mert most csak egy vágányon közlekednek a vonatok 5 km-en keresztül.
Párizsból kifele még csak-csak, de visszafele általában 2 vonatot kell megvárni, mire jön egy megfelelő. (6h25, most már 20 perce várom a vonatom, közben írok)
Ráadásul, a múlt héten szemtanúja voltam, hogy hogyan szivatják az egyébként is (második vonat érkezik Párizsból) alulszolgált népet. Massy-Palaiseau állomáson - ami egy jelentős átszállóhely a két fő RER vonal között - úgy van megoldva az az átszállás, hogy kb. 8 m magasra fel kell menni a felüljáróra és ott elgyalogolni min. 30 m-t. (18:30 végre a vonaton)
Ezen az ominózus napon nem akartam 20 percet várni Cité Universitaire-ben (munkahely fele), így felszálltam egy olyan vonatra, ami ugyan félúton megáll, de legalább lassú ( :) ). Ez miért előny? Mert, amikor kiszállsz a munkahelyhez képest félúton lévő végállomásán az adott vonatnak, akkor már csak 11 percet kell várni! Érted!? Mondanám PG szavajárásával: HANEM!?
Nekiálltam tehát várakozni, mert ott aztán tényleg nem lehet semmi mást csinálni. Közben - és most jön a lényeg - bent állt 3 vonat a 3 egymás melletti peronon. Ezek közül 2 Párizs felől jött, egyik az enyém volt, a másik meg már bent állt, mikor érkeztünk. A 3. vonat egy peronnal arréb láthatóan arra várt, hogy Párizsba menjen, tették ezt az emberek is a peronján, illetve magában a vonatban (mert elvileg nem lehet kinyitni a nem működő kocsik ajtaját, de gyakorlatilag én is ki bírom nyitni (de ez egy másik téma)).
Beszólnak! Mármint a hangosbemondónéni a népnek, hogy "Felhívjuk kedves utasaink figyelmét, hogy a következő, Párizsba tartó vonat a másik, 2-es peronról indul!". 1, a "másik" peron az ott van, ahol én vagyok, a többiek meg odaát és mint említettem, csak felüljárón keresztül közelíthető meg, 2) Mikor indul? - kiáltanám máskor az égbe, ha épp érdekelne. Most nem érdekel, szerencsére.
A nép zúdul, ömlik felfele a lépcsőkön, majd lefele a lépcsőkön. A legfürgébbek és legfiatalabbak már a peronon állnak, illetve alkalmazzák az erőszakot: ajtót szétfeszítenek és beszállnak.
A felhívás megismétlődik. A nép még mindig felfele tart a másik lépcsőn, ez kb 2-300 embert jelenthet.
"Kérjük várják meg, míg a szerelvény vezetője kinyitja az ajtókat. AZ álló szerelvényre nem lehet felszállni!" - hangzik a néni szava. 1) Hinnye ezeknek ilyen kacifántos felvett szövegük is van, vagy a néninek már oly gépies a hangja, hogy felvételnek tűnik... 2) Dehogynembelehetszállni! (Lásd: erőszak.)
Gépibemondó Jolán kihirdeti, hogy a szerelvény hamarosan indul (kb 2 perc telt el az első figyelmeztetés óta, és már 3-4-szer bemondták, mintha attól gyorsabban áramlana a tömeg). Nép fele zúdul lefele, hogy elérje a vonatot, a másik fele meg még mindig felfele áramlik.
Kb. 40 ember szállhatott be eddig. Felberreg a mozdony motorja, az ajtók teljesen kinyílnak - megérkezett a mozdonyvezető!
Újabb 20 sec elteltével Jolika figyelmeztet, hogy a szerelvény hamarosan indul Párizs felé. Így is van, felbúgnak az ajtózáródást jelző búgattyúk! Itt nincsen "Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! Párizs-alsó következik.". ellenben bemondják: "Palaiseau" felfele vitt hangsúllyal, majd az állomás érkeztével ugyanezt, levitt hangsúllyal. Azt is bemondják néha, hogy "Ez a vonat nem áll meg ... állomásig. Köszönjük!" - hogy mit köszönnek nem tudom.
Na de visszatérve a témához: ajtózáródáshangbúgás! Nézek csodálkozva, mert a nép fele még a felüljárón, másrészt a mozdonyista még nem ült többet a kocsiban, mint 1 perc, harmadrészt az egész bemondósdit 5 perce kezdte Juli néni, ami nekem fiatal és sportos embernek is kihívást jelentene, tekintve, hogy a felüljáró annyira tömött emberekkel, hogy nem lehet gyorsabban haladni, csak a tömeg sebességével. Csodálkoztam, de tudtam, hogy jön az ősi trükk: ha valaki visszatartja az ajtót, akkor az nem záródik és újra kell kezdje a sofőr a jelzéssel az egész ajtózárási cécót. Tippeltem: 4-szer fogják visszatartani. Majdnem, mert 3-szor tették és ugyan még (le)maradt kb. 30 ember a peronon, de azokért már nem küzdöttek a többiek: tipikus hozzáállás, ha én bent vagyok, a többiek már nem érdekelnek.
Nehéz leírni ezt a kaotikus állapotot, de ha azt hozzáteszem, hogy értelemszerűen az a két kocsi, ami a lépcsőlejáróhoz a legközelebb volt, az csordultig telt (60 fő min.), míg ahol én álltam, kb. 10 m-re, a kocsiban 3 ember volt. Végül is elment a vonat.
Maradtak a mozgássérültek, idősek, szívbajosok, lusták és a gyengeelméjűek. Már elnézést, de ez így volt. Totyogtak egy kicsit, 1-2 percig, majd hangosbemondójulikanéni így szólt: "A következő Párizsba tartó vonat a 4. vágányról indul!" Mindenki elkezdte keresni a vágányszámot. Segítek: ahol én álltam az a 2-es, 3-as vágányok peronja volt. A nép a 4-esről jött át.
Egy idős és terebélyes néger asszonyság keservesen felkiáltott: "Óh, ne!"
Tanulságok:
- itt is keverik a szart a közlekedésben ahogy lehet.
- nyáron, ráadásul peronfelújításkor ne járjak dolgozni! :)
- a bemondás és a mozdonyvezető is késett, így az emberséges átirányítási/átszállási idő nem állt rendelkezésre
- egy darabig figyeltek egymásra az emberek, de aztán megunták (ajtótartás)
- a magyarok rúgdosták volna az ajtót, meg beintettek volna a mozdonyvezetőnek
- az esetleges lemaradottak, meg 1-2 percben színes leírással emlékeztek volna meg a vasutasok felmenőiről
- én tutira elkáromkodtam volna magam, ha kiderült volna, hogy vissza kell menjek az eredeti peronra
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gif. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gif. Összes bejegyzés megjelenítése
2010-08-20
2010-07-31
Gif
(Gif sur Yvette)
Mert itt menő lakni.
Még a nyár elején kezdték el a felújítást a városháza és a mellette lévő park környékén. Mondhatnám területrendezést végeznek. Ez egyrészt megbolygatta a mindennapi útonalam követését, de másrészt örömmel töltött el, mert tudtam, hogy előbb utóbb végre nem azon az ocsmány poros-kavics úton kell menjek. Már írtam eme - szerintem - francia találmányról, ami esőben saraz, szárazságban porol, az egyetlen megfelelő idő a száraz hideg, mert akkor úgymond egybe köt és nem száll a por.
A városi park környékén volt ilyen út és most már szerencsére az úthálózat 80%-t kicserélték. Meglepően gyorsan végeztek a fő csapással és már már azt hittem, hogy végre láthatok egy időben jól szervezett és semmi lógási időt nem tartalmazó átalakítást/kivitelezést. Dícséret érdemli a munkásokat és a kivitelezőt, és nem is ellenük akarok szólni, de az utóbbi egy hónapban, kb. 30 m2-nyi területtel szórakoznak. Persze, ez a rész a Polgármesteri Hivatal bejárata előtt van. Annak szépnek kell lennie... :)
Mi sem bizonyítja emellett jobban, hogy a városka tehetős embereinek van pénze és így elég sokat fizetnek a város kasszájába,... szóval nincs jobb mutató, mint hogy a múlt héten (minden bejelentés nélkül) elkezdték a vasútállomás egyik peronját felújítani. Szétverték az alapokig a beton pilléreket és a peront is. Senki sem érti a laborban, hogy miért is tettek így, mert nem viszik arrébb a síneket, és maga a peron megfelelő magasságú (emelt peron) volt a rés- és szintkülönbség mentes kiszálláshoz, mely esetleg galibát okozhatott volna. Szóval lehet, hogy rózsaszín lesz az új peron... mert más ötletem egyelőre nincs a felújítás okára.
Ma láttam életemben másodszor patkányt szabadtéren (mármint nem metróban, vagy aluljáróban). Ráadásul, itt Gifben egy kis patakocska mentén próbált meg elbújni, amikor észrevette, hogy jönnek az RER utasai. Mosolyogtam rajta, mert valószínűleg eltévedt.
Tegnap is vicces jelenetnek voltam része. Ahogy mentem haza a laborból és az állomás felé haladtam láttam egy 16-17 éves párocskát ülni egy kerítésen. Tőlük nem messze pedig 3, 9-13 év közötti fiú ült. A párocska a szokásos módon viselkedett, azaz nem bújtak egymáshoz, - mert itt nem szokás - ellenben a testbeszédük elárulta őket. A kissrácok pedig épp vihorásztak valamin.
A csinos lány mosolyogva búcsút intett a mellette ülő srácnak és incselkedve eljátszotta, hogy akkor most szétválnak. Elindult és miközben megfordult, a srác rácsapott a fenekére. Ezzel a mozdulattal mintegy kifejezte:
1) hogy ne hülyéskedjen,
2) hozzá tartozik (birtokviszony)
3) ráadásul a pasija (külső szemlélők figyemeztetése).
A srác is felkelt és egymást egy pillanatra átölelve (itt meglepődtem egy kicsit) elindultak. Ekkor a legkisebb srác, kb. 9 éves lehetett, megszólalt:
- Tu es belle! (Szép vagy!) - majd pironkodva a szája elé kapta a kezét. A másik két srác (10-13 éves kamaszok) vihogni kezdett.
Na erre a vagány 17 éves kamasz nem tudott mit kezdeni magával és a helyzettel, mert ugye:
A csaját stírölték, ráadásul megjegyzést tettek rá! Mint férfi és mint birtokos, minimum ki kellett volna kérje magának, hogy a csajával ezt műveljék, még macsóbb viselkedéssel odament volna és lekevert volna egyet a "kihívónak". Persze a probléma az volt, hogy mégsem állhatott neki verekedni egy taknyos kölyökkel.
Csak, hogy kifejtse nem helyesli a kissrác beszólását, ennyit mondott:
- Non! (Nem!)
Erre a csaj:
- Mi az, hogy nem? Nem vagyok szép? - majd hátrafordult és a kissrácra mosolygott - Köszi!
Aztán egy darabig nem szóltak semmit... én meg nem követtem őket tovább, mert ők balra én meg jobbra mentem a peronon. Azért bízom benne, hogy megoldották a szituációt, melyet egy taknyos kölyök robbantott ki. :)
Mert itt menő lakni.
Még a nyár elején kezdték el a felújítást a városháza és a mellette lévő park környékén. Mondhatnám területrendezést végeznek. Ez egyrészt megbolygatta a mindennapi útonalam követését, de másrészt örömmel töltött el, mert tudtam, hogy előbb utóbb végre nem azon az ocsmány poros-kavics úton kell menjek. Már írtam eme - szerintem - francia találmányról, ami esőben saraz, szárazságban porol, az egyetlen megfelelő idő a száraz hideg, mert akkor úgymond egybe köt és nem száll a por.
A városi park környékén volt ilyen út és most már szerencsére az úthálózat 80%-t kicserélték. Meglepően gyorsan végeztek a fő csapással és már már azt hittem, hogy végre láthatok egy időben jól szervezett és semmi lógási időt nem tartalmazó átalakítást/kivitelezést. Dícséret érdemli a munkásokat és a kivitelezőt, és nem is ellenük akarok szólni, de az utóbbi egy hónapban, kb. 30 m2-nyi területtel szórakoznak. Persze, ez a rész a Polgármesteri Hivatal bejárata előtt van. Annak szépnek kell lennie... :)
Mi sem bizonyítja emellett jobban, hogy a városka tehetős embereinek van pénze és így elég sokat fizetnek a város kasszájába,... szóval nincs jobb mutató, mint hogy a múlt héten (minden bejelentés nélkül) elkezdték a vasútállomás egyik peronját felújítani. Szétverték az alapokig a beton pilléreket és a peront is. Senki sem érti a laborban, hogy miért is tettek így, mert nem viszik arrébb a síneket, és maga a peron megfelelő magasságú (emelt peron) volt a rés- és szintkülönbség mentes kiszálláshoz, mely esetleg galibát okozhatott volna. Szóval lehet, hogy rózsaszín lesz az új peron... mert más ötletem egyelőre nincs a felújítás okára.
Ma láttam életemben másodszor patkányt szabadtéren (mármint nem metróban, vagy aluljáróban). Ráadásul, itt Gifben egy kis patakocska mentén próbált meg elbújni, amikor észrevette, hogy jönnek az RER utasai. Mosolyogtam rajta, mert valószínűleg eltévedt.
Tegnap is vicces jelenetnek voltam része. Ahogy mentem haza a laborból és az állomás felé haladtam láttam egy 16-17 éves párocskát ülni egy kerítésen. Tőlük nem messze pedig 3, 9-13 év közötti fiú ült. A párocska a szokásos módon viselkedett, azaz nem bújtak egymáshoz, - mert itt nem szokás - ellenben a testbeszédük elárulta őket. A kissrácok pedig épp vihorásztak valamin.
A csinos lány mosolyogva búcsút intett a mellette ülő srácnak és incselkedve eljátszotta, hogy akkor most szétválnak. Elindult és miközben megfordult, a srác rácsapott a fenekére. Ezzel a mozdulattal mintegy kifejezte:
1) hogy ne hülyéskedjen,
2) hozzá tartozik (birtokviszony)
3) ráadásul a pasija (külső szemlélők figyemeztetése).
A srác is felkelt és egymást egy pillanatra átölelve (itt meglepődtem egy kicsit) elindultak. Ekkor a legkisebb srác, kb. 9 éves lehetett, megszólalt:
- Tu es belle! (Szép vagy!) - majd pironkodva a szája elé kapta a kezét. A másik két srác (10-13 éves kamaszok) vihogni kezdett.
Na erre a vagány 17 éves kamasz nem tudott mit kezdeni magával és a helyzettel, mert ugye:
A csaját stírölték, ráadásul megjegyzést tettek rá! Mint férfi és mint birtokos, minimum ki kellett volna kérje magának, hogy a csajával ezt műveljék, még macsóbb viselkedéssel odament volna és lekevert volna egyet a "kihívónak". Persze a probléma az volt, hogy mégsem állhatott neki verekedni egy taknyos kölyökkel.
Csak, hogy kifejtse nem helyesli a kissrác beszólását, ennyit mondott:
- Non! (Nem!)
Erre a csaj:
- Mi az, hogy nem? Nem vagyok szép? - majd hátrafordult és a kissrácra mosolygott - Köszi!
Aztán egy darabig nem szóltak semmit... én meg nem követtem őket tovább, mert ők balra én meg jobbra mentem a peronon. Azért bízom benne, hogy megoldották a szituációt, melyet egy taknyos kölyök robbantott ki. :)
2010-05-02
RER és a valószínűségszámítás
Err Ö Err
A kvantummechanika bizonyította, hogy nem lehet egyszerre két RER szerelvény Gif sur Yvette állomáson. Már-már közlésre került a cikk, amikor furcsa tér-idő torzulás keletkezett univerzumunkban. Bár lehet, hogy csak az elméleti fizikusok egy nagyon fontos tényezőt felejtettek ki számításaikból: SZTRÁJK!
Most már két hete sztrájk van. A 3. napon történt és sajnos nem tudtam videóval dokumentálni ezt a metafizikai mélységeket súroló eseményt. Mindkét irányba haladó vonatok "lepték" el Gif állomását. Bea szerint ő még sosem látott ilyet kinttarttózkodása alatt (3 év). Eddig én sem. Aztán 5 nappal később megismétlődött. Gondoltam valahol az átbillent tér-idő valahogy visszabillenti az egyensúlyt.
Most már tudom:
Április 30.: sem sztrájk, sem tumultus nem volt, mert épp oktatási szünet van és itt ilyenkor a szülők is szabira mennek. Szinte pangott a kocsi az ürességtől. Ellenben át kellett szállni egy vonatról a másikra, holott ezen a szakaszon általában végig ugyanaz a vonat megy végig. Átszállás után persze várni kellett az indulásra, majd a következő állomásokra iszonyat lassan ment át és mindenhol legalább 3 percig állt. Rájöttem az volt az ok, hogy összetorlódtak a vonatok és így semelyik nem tudott gyorsan menni, mert az előtte lévő vonat tartotta fel. Aztán utolért minket egy másik... és a szemét meg is előzött... így megint várnunk kellett 10 percet, hogy a másik kellőképpen eltávolodjon.
Április 31.: ilyet se tapasztaltam még, hogy este 11 után ledöglött volna egy vonat. Szerencsére nem az alagútban a "nyílt pályán" történt, mert akkor bajban lettünk volna. Így csak kiszálltunk az állomáson a barátaimmal és az eleve bonyolult útvonalunkat újratervezve még bonyolultabb úton jutottunk el a végcélunkig.
A kvantummechanika bizonyította, hogy nem lehet egyszerre két RER szerelvény Gif sur Yvette állomáson. Már-már közlésre került a cikk, amikor furcsa tér-idő torzulás keletkezett univerzumunkban. Bár lehet, hogy csak az elméleti fizikusok egy nagyon fontos tényezőt felejtettek ki számításaikból: SZTRÁJK!
Most már két hete sztrájk van. A 3. napon történt és sajnos nem tudtam videóval dokumentálni ezt a metafizikai mélységeket súroló eseményt. Mindkét irányba haladó vonatok "lepték" el Gif állomását. Bea szerint ő még sosem látott ilyet kinttarttózkodása alatt (3 év). Eddig én sem. Aztán 5 nappal később megismétlődött. Gondoltam valahol az átbillent tér-idő valahogy visszabillenti az egyensúlyt.
Most már tudom:
Április 30.: sem sztrájk, sem tumultus nem volt, mert épp oktatási szünet van és itt ilyenkor a szülők is szabira mennek. Szinte pangott a kocsi az ürességtől. Ellenben át kellett szállni egy vonatról a másikra, holott ezen a szakaszon általában végig ugyanaz a vonat megy végig. Átszállás után persze várni kellett az indulásra, majd a következő állomásokra iszonyat lassan ment át és mindenhol legalább 3 percig állt. Rájöttem az volt az ok, hogy összetorlódtak a vonatok és így semelyik nem tudott gyorsan menni, mert az előtte lévő vonat tartotta fel. Aztán utolért minket egy másik... és a szemét meg is előzött... így megint várnunk kellett 10 percet, hogy a másik kellőképpen eltávolodjon.
Április 31.: ilyet se tapasztaltam még, hogy este 11 után ledöglött volna egy vonat. Szerencsére nem az alagútban a "nyílt pályán" történt, mert akkor bajban lettünk volna. Így csak kiszálltunk az állomáson a barátaimmal és az eleve bonyolult útvonalunkat újratervezve még bonyolultabb úton jutottunk el a végcélunkig.
2009-06-25
Foci
Sziasztok!
A kollégákat még nem sikerült kiismernem. Van egy bőbeszédű srác, akad néhány fel-alá mászkáló, de egyébként semmittevő ember, meg nagyon sok elszánt és felkészült. kb 60-an dolgozunk a LEBS labor 12 csoportjában. A CNRS Gif-i központjában meg kb 1000 ember van regisztrálva. A mi csoportunk Marie-France Carlier vezetésével 12 tagot számlál.
Hurrá! Lesz foci a héten. Ha játszhatok és ügyes leszek, akkor talán jobban oldódik a hangulat. Mondjuk nekem könnyebb dolgom van, mint Beának volt, mert én tudok franciul, még ha jelenleg nem is beszélem folyékonyan (fluently). Persze azóta Bea behozhatatlan előnyre tett szert... :)
Megbeszéltük Beával, hogy 1/2 órával korábban indulunk, mint szoktunk (a kezdeményezés az enyém volt) és így, kb 1 óra munkaidőt nyertünk, mert mint kiderült a reggeli RER kevesebb helyen áll meg, azaz rövidebb a menetideje. Többet is dolgoztam ma, mint eddig bármikor - igaz ebben közbejátszottak egyéb körülmények is.
MunkaMÁNIA? Nem. Több embertől is hallottam, hogy a főnököt az elején kell meggyőzni és akkor minden rendben lesz. Erről szól. Kell az áldozatkészség.
Nyomom az ipart ezerrel. (egy kis szleng betét). :)
Jól vagyok, de ma épp rájöttem, hogy újra kell csinálnom a múlt heti munkámat mert két pufferrel is gond volt. Nem takarítják rendesen a pH mérőt, én meg csak ma vettem észre, hogy sókicsapódás van az oldalán. Hiába öblítettem alaposan, úgy ahogy otthon... ez itt nem volt elég. :(
Még Beánál lakom és júli 1-én fogok kiköltözni. Addig még tűrnie kell... :)
A kollégákat még nem sikerült kiismernem. Van egy bőbeszédű srác, akad néhány fel-alá mászkáló, de egyébként semmittevő ember, meg nagyon sok elszánt és felkészült. kb 60-an dolgozunk a LEBS labor 12 csoportjában. A CNRS Gif-i központjában meg kb 1000 ember van regisztrálva. A mi csoportunk Marie-France Carlier vezetésével 12 tagot számlál.
Hurrá! Lesz foci a héten. Ha játszhatok és ügyes leszek, akkor talán jobban oldódik a hangulat. Mondjuk nekem könnyebb dolgom van, mint Beának volt, mert én tudok franciul, még ha jelenleg nem is beszélem folyékonyan (fluently). Persze azóta Bea behozhatatlan előnyre tett szert... :)
Megbeszéltük Beával, hogy 1/2 órával korábban indulunk, mint szoktunk (a kezdeményezés az enyém volt) és így, kb 1 óra munkaidőt nyertünk, mert mint kiderült a reggeli RER kevesebb helyen áll meg, azaz rövidebb a menetideje. Többet is dolgoztam ma, mint eddig bármikor - igaz ebben közbejátszottak egyéb körülmények is.
MunkaMÁNIA? Nem. Több embertől is hallottam, hogy a főnököt az elején kell meggyőzni és akkor minden rendben lesz. Erről szól. Kell az áldozatkészség.
Nyomom az ipart ezerrel. (egy kis szleng betét). :)
Jól vagyok, de ma épp rájöttem, hogy újra kell csinálnom a múlt heti munkámat mert két pufferrel is gond volt. Nem takarítják rendesen a pH mérőt, én meg csak ma vettem észre, hogy sókicsapódás van az oldalán. Hiába öblítettem alaposan, úgy ahogy otthon... ez itt nem volt elég. :(
Még Beánál lakom és júli 1-én fogok kiköltözni. Addig még tűrnie kell... :)
2009-06-21
Paris - térkép
Kis összefoglaló:
Én vazsok fránszia zsonglőr de ví (jongleur de vie). Mázsárország é szüper. Én beszél mazsar ávekk an pöti ákszen (avec un petit accent). Lenni régóta itt Páriban és felejteni sok mázsár. Beszél inkább franszia...
Viccet félretéve:
Mint minden, az én esetemben, az elutazásom is körülményes lett. Többek között hiába kértem 5 nap szabit, így is maradt egy csomó elintézetlen dolgom. A legjobb azonban az volt, hogy 2 és fél órával a repülő indulása előtt indultunk Óvárról Pozsonyba, hogy kb 35-45 perc alatt odaérjünk. Útközben derült ki számomra, hogy a felszállás előtt kb 1 órával bezár a check-in, de hát ez bőven elegendőnek tűnt. Azonban sikerült a pozsonyi táblarendszernek köszönhetően eltévednünk és a reptér helyett először a REPTÉR BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBA mentünk. A hülyék! Miért választják a "REPTÉR" nevet egy bevásárlóközpontnak (bár nekünk is van WEST END City-nk...)? Aztán sikerült jól belebonyolódnunk a parkolórendszerbe, majd egy összesen 1/2 órás extrával végül is megérkeztünk. Így maradt azért 30 percem a zárás előtt, de egy kicsit izgultam, hogy otthon ragadok. :D
Aki nem tudja: Bea, a Biofizikán dolgozott és már 3 éve van azon a munkahelyen, ahol én most kezdtem. Szuper jó dolgom van így, mert van átmeneti szállásom nála, plusz egy tapasztalt és segítőkész kolléganőm és NEM, nem a barátnőm! :D
Nos, eltelt az első munkahét. Ígérem, hogy nem fogok mindegyikről írni. :D
Mindennap 8 körül felültünk az RER B-re (ejtsd: err ö err, jelentése: HÉV) a Cité Universitairenél (Google Maps) és kb 3/4 óra alatt eljutottunk Gif sur Yvette-be, ahol a kutató labor van (csavarkulcs ikon a térképen). A 9 órai kezdés itt megszokott és délután ritkán maradnak tovább, mint 7 óra. Mi a héten ragaszkodtunk a munka 6 órai befejezéséhez, így este 1/2 8-kor már Beánál vacsizhattunk. Szeletelt kenyér (pain de mie), szeletelt szalámi, President sajt (penészes természetesen) és alma + narancslé: igazi kontinentális étkezés.
A munkahely jó, sok fiatallal, akik beszélnek angolul, viszont a francia tudás mind szocializáció, mind munka szempontjából nagyon hasznos. A kutatási feltételek nem sokban térnek el az otthonitól, így ismét ki tudom jelenteni, hogy a Biofizika Intézetben megvan a lehetőség... Hajrá ifjak!
Lesz mit kutatni és most tágul majd igazán a rálátásom az aktinnal kapcsolatos dolgokra.
Ma kicsit korábban el akartam jönni a délután, hogy elintézzem végre a 2 hónapja elhúzódó albérletet a Cité Universitében. Most nem részletezem, hogy milyen használhatatlan leveleket írtak a francia hivatalok, de tegnapelőtt kiderült, hogy a 2 hónap alatt végzett legalább 8 körös emailezés is eredménytelen volt: a Cité Univ oldalán pontosan megadott itttartózkodásom idejét valahogy félrenézték és egy évvel rövidebb ideig szóló lakhatási szerződést akarnak aláíratni velem. Nos, most hogy már itt vagyok, személyesen fogom elintézni a dolgot, talán már nem rontanak el semmit.
Levezetésképpen - mivel eddig nem volt időm, vagy erőm hozzá - elmentem sétálni a Parc Montsouris-ba (a vonat ikon mellett a Google Maps térképen). Vegetáció szempontjából, kicsit zanzásítva van a mediterrán a lombhullató erdővel, sőt árvalányhaj-szerű növényzet is előfordul, de összességében jól néz ki. Az előbbi kever(ed)és okára fel is hívják a látogatók figyelmét: Óvjuk a Föld vegetációját és a biodiverzitást. Hát ilyen ideológia alapján is ritkán építenek parkokat a város közepére. :D
Azonban ez (is) egy kis "aktív" nyugalom-sziget a város mindennapi életében. Szerelmes párok tinédzsertől, 50 éves korig, fekete-sárga-fehér keverékek, tökéletes francia akcentussal beszélő kínaiak és arabok (valószínűleg itt születtek), joggingolók sokasága... piknikező családok és baráti társaságok... van itt minden.
Nos mára ennyi. Mindenkinek szép hétvégét!
Zsozef de Paris
Itt fogok megszállni: Cité Universitaire de Paris, Maison des Provinces de France:
Jó virtuális sétálgatást!
Én vazsok fránszia zsonglőr de ví (jongleur de vie). Mázsárország é szüper. Én beszél mazsar ávekk an pöti ákszen (avec un petit accent). Lenni régóta itt Páriban és felejteni sok mázsár. Beszél inkább franszia...
Viccet félretéve:
Mint minden, az én esetemben, az elutazásom is körülményes lett. Többek között hiába kértem 5 nap szabit, így is maradt egy csomó elintézetlen dolgom. A legjobb azonban az volt, hogy 2 és fél órával a repülő indulása előtt indultunk Óvárról Pozsonyba, hogy kb 35-45 perc alatt odaérjünk. Útközben derült ki számomra, hogy a felszállás előtt kb 1 órával bezár a check-in, de hát ez bőven elegendőnek tűnt. Azonban sikerült a pozsonyi táblarendszernek köszönhetően eltévednünk és a reptér helyett először a REPTÉR BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBA mentünk. A hülyék! Miért választják a "REPTÉR" nevet egy bevásárlóközpontnak (bár nekünk is van WEST END City-nk...)? Aztán sikerült jól belebonyolódnunk a parkolórendszerbe, majd egy összesen 1/2 órás extrával végül is megérkeztünk. Így maradt azért 30 percem a zárás előtt, de egy kicsit izgultam, hogy otthon ragadok. :D
Aki nem tudja: Bea, a Biofizikán dolgozott és már 3 éve van azon a munkahelyen, ahol én most kezdtem. Szuper jó dolgom van így, mert van átmeneti szállásom nála, plusz egy tapasztalt és segítőkész kolléganőm és NEM, nem a barátnőm! :D
Nos, eltelt az első munkahét. Ígérem, hogy nem fogok mindegyikről írni. :D
Mindennap 8 körül felültünk az RER B-re (ejtsd: err ö err, jelentése: HÉV) a Cité Universitairenél (Google Maps) és kb 3/4 óra alatt eljutottunk Gif sur Yvette-be, ahol a kutató labor van (csavarkulcs ikon a térképen). A 9 órai kezdés itt megszokott és délután ritkán maradnak tovább, mint 7 óra. Mi a héten ragaszkodtunk a munka 6 órai befejezéséhez, így este 1/2 8-kor már Beánál vacsizhattunk. Szeletelt kenyér (pain de mie), szeletelt szalámi, President sajt (penészes természetesen) és alma + narancslé: igazi kontinentális étkezés.
A munkahely jó, sok fiatallal, akik beszélnek angolul, viszont a francia tudás mind szocializáció, mind munka szempontjából nagyon hasznos. A kutatási feltételek nem sokban térnek el az otthonitól, így ismét ki tudom jelenteni, hogy a Biofizika Intézetben megvan a lehetőség... Hajrá ifjak!
Lesz mit kutatni és most tágul majd igazán a rálátásom az aktinnal kapcsolatos dolgokra.
Ma kicsit korábban el akartam jönni a délután, hogy elintézzem végre a 2 hónapja elhúzódó albérletet a Cité Universitében. Most nem részletezem, hogy milyen használhatatlan leveleket írtak a francia hivatalok, de tegnapelőtt kiderült, hogy a 2 hónap alatt végzett legalább 8 körös emailezés is eredménytelen volt: a Cité Univ oldalán pontosan megadott itttartózkodásom idejét valahogy félrenézték és egy évvel rövidebb ideig szóló lakhatási szerződést akarnak aláíratni velem. Nos, most hogy már itt vagyok, személyesen fogom elintézni a dolgot, talán már nem rontanak el semmit.
Levezetésképpen - mivel eddig nem volt időm, vagy erőm hozzá - elmentem sétálni a Parc Montsouris-ba (a vonat ikon mellett a Google Maps térképen). Vegetáció szempontjából, kicsit zanzásítva van a mediterrán a lombhullató erdővel, sőt árvalányhaj-szerű növényzet is előfordul, de összességében jól néz ki. Az előbbi kever(ed)és okára fel is hívják a látogatók figyelmét: Óvjuk a Föld vegetációját és a biodiverzitást. Hát ilyen ideológia alapján is ritkán építenek parkokat a város közepére. :D
Azonban ez (is) egy kis "aktív" nyugalom-sziget a város mindennapi életében. Szerelmes párok tinédzsertől, 50 éves korig, fekete-sárga-fehér keverékek, tökéletes francia akcentussal beszélő kínaiak és arabok (valószínűleg itt születtek), joggingolók sokasága... piknikező családok és baráti társaságok... van itt minden.
Nos mára ennyi. Mindenkinek szép hétvégét!
Zsozef de Paris
Itt fogok megszállni: Cité Universitaire de Paris, Maison des Provinces de France:
Jó virtuális sétálgatást!
Címkék:
Bea,
Biofizika Intézet,
Cité,
érkezés,
Gif,
MPF,
Parc Montsouris,
RER-B,
Zsozef
2009-06-15
2009-06-05
Utazás előtt
Összefoglalásképpen: A kezdet...
Készülődöm elmenni.
Uticél: Párizs, ~1200 km
Indulás dátuma: 2009 június 14 (vasárnap) délután 17.30
2010 október 31-ig szól (egyelőre) a szerződésem.
Kutatási cél: Postdoc állásban a PhD témámhoz erősen kapcsolódó téma, a sejtszerkezetet alkotó aktin filamentum rendszer és a hozzá kapcsolódó két fehérje működésének vizsgálata elsősorban fluoreszcencia mikroszkópia segítségével.
Kutatóhely: Gif-sur-Yvette, 20 km-re DNY-ra Párizstól, az RER-B vonalán (olyan mint a HÉV).
Szállás: ha inden jól megy, akkor Cité Universitaire-ben (Párizs) egy ~20 m2-es stúdióban.
Június 7-én tervezem, hogy hazamegyek Óvárra és akkor egy hétig tudok szellemileg és lelkileg készülni az útra.
A legnagyobb öröm, hogy jelenleg egyik kolléganőm (Bea) már kint van (2,5 éve), így lesz ki segítsen nekem, persze nem akarok visszaélni a segítőkészségével.
Készülődöm elmenni.
Uticél: Párizs, ~1200 km
Indulás dátuma: 2009 június 14 (vasárnap) délután 17.30
2010 október 31-ig szól (egyelőre) a szerződésem.
Kutatási cél: Postdoc állásban a PhD témámhoz erősen kapcsolódó téma, a sejtszerkezetet alkotó aktin filamentum rendszer és a hozzá kapcsolódó két fehérje működésének vizsgálata elsősorban fluoreszcencia mikroszkópia segítségével.
Kutatóhely: Gif-sur-Yvette, 20 km-re DNY-ra Párizstól, az RER-B vonalán (olyan mint a HÉV).
Szállás: ha inden jól megy, akkor Cité Universitaire-ben (Párizs) egy ~20 m2-es stúdióban.
Június 7-én tervezem, hogy hazamegyek Óvárra és akkor egy hétig tudok szellemileg és lelkileg készülni az útra.
A legnagyobb öröm, hogy jelenleg egyik kolléganőm (Bea) már kint van (2,5 éve), így lesz ki segítsen nekem, persze nem akarok visszaélni a segítőkészségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)