Persze ennek fele sem igaz.
Akkor nézzük amostani bulvárt és a bennem kialakult reakciókat:
Mi kell a diáknak?
Ahogy annak idején a kb fél évig tartó hallgatói tandíj beszedési korszak előtti és közbeni hallgatói tiltakozások idején, most is azt tudom kiolvasni - ezúttal az osztrák - hallgatók követeléseiből, hogy nem akarnak díjat fizetni. Nálunk a tiltakozás azon részét elfogadtam, hogy nem lehetett benne biztos az ember, hogy a befizetett pénz akár egy kis töredéke is az egyetemi oktatás színvonalának növelésére fordulna... Persze ez minden közpénz esetén felmerülő kérdés.
Na de mit is akar egy diák? Ingyen oktatást, ingyen meleget télen, ingyenes orvosi ellátást és ingyen sört, ha lehet. És ez még mindig nem lenne gond, ha esetleg a tanulmányai befejeztével rendesen fizetné az adót és lehetővé tennő a következő nemzedéknek, hogy ne kelljen úgy szenvednie, mint neki. De attól, hogy az iskolapadot elhagyja, csak az önérzete növekszik, az elvárásai cseppet sem változnak, sőt! Arra kellene már rájönni, hogy a kapitalista rendszer nem szocializmus. Akinek meg nem tetszik az ne a megszorítások ellen lázadjon, hanem tegyen ellene, hogy ne kerüljön szorult helyzetbe az ország népe, de legalábbis gondoskodjon a saját családjáról.
Az osztrákok ezen túlmenően elégedetlenek az oktatás színvonalával, mert szerintük túl sokan vannak egy kurzusra, amit bizonyos vezetők a tandíj bevezetésével akarnának ellensúlyozni.
Na jó abbahagyom, mert nem tudom megfogalmazni amit akarok és a végén megint "lerohannak" gazdaságpolitikai eszmékkel.
Ötéves börtönbüntetést és ezer korbácsütés (link nélkül)
1000 korbácsütés. Ha jól tudom, a legtöbb amit túl lehet élni, az kb 50-60. Na persze utána az ember gyúgyulgat pár hónapig és utána sose lesz már ugyanaz az ember, sem külsőleg, de mégkevésbé belsőleg.
Ha mondjuk 6 hónapos gyógyulással számolunk, akkor egy évben 100-120-at kaphat. Így kb 8-10 évre kell elosztani a fenyítést.
Egyszerre osztanák ki? Ezt nem hiszem, mert akkor halálra ítélték volna, nem korbácsütésre és szabadságvesztésre!
Megtalálták a szerencsebolygómat
Egy kicsit mindig a (nap)széllel szemben. Ezután kérem az asztrológusokat, ehhez igazítani a rám vonatkozó jövendöléseiket!
Nem volt földrengés mégis mozog a Mont Blanc csúcsa. A médiához híven itt is szó esik a globális felmelegedésről, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy 2007. október 15-ei cikk szerint 2,5 métert nőtt a csúcs és tudjuk, hogy nem tektonikus mozgásról, hanem a jég/hósapkának vastagságáról van szó, akkor akár egy "értelmesebb" újságíró azt is kihozhatta volna, hogy mikro-jégkorszak zárult le 2007-ben. Ide csatolom:
Vajda János: Húsz év múlva (1876)
(Gina emlékkönyvébe)
Mint a Montblanc csucsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül -
Mult ifjuság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szivem kigyúl,
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen...
Videó szessön:
Édes-savanyú-keserű-sós. Ukrán közelmúlt képekben, de szerintem általános érvényű!
Köszönet Andinak, aki felhívta rá a figyelmemet!
Egy kis vidámság így a végére:
Focirajongóknak elsősorban, de mindenki figyelmébe ajánlom, mert nagyszerű!
Szép hétvégét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése