Pörkölt

Ma pörköltet és zöldséglevest főztem egy kedves brazil ismerős párnak és egy perzsa hölgynek (hogy ez mennyire rossz, hogy már nem írhatom azt, hogy lány... mert koránál fogva már nem az). A brazil pár jövő hét végén fog hazautazni végleg, mert ugyan még van hátra az elnyert ösztöndíjukból, de inkább elvállalták az otthoni biztos felajánlást állandó (határozatlan idejű) jogviszonnyal. Én se gondolkodtam volna az ő helyükben.
Az ebéd jól sikerült és nekik is ízlett ... :)
Unicummal kezdtünk, leves, második, természetesen vörösbor is volt hozzá, majd a végére desszertnek csokis Vienettát szolgáltam fel.
Örülök.

A héten a japán hölgy is megy haza és előtte (csütörtökön) szintén lesz egy búcsúparti.

Viccek

Szerintem utánozhatatlan a nyelvünk ilyen szempontból:
(Aki nem szereti az ilyen vicceket, az lapozzon. :) )

Hogy hívják... ?

A spanyol tolvajt - Lopez de Futaztán
A spanyol zöldségtolvajt - Lopez de Vega
A kínai szakácsot - Váj Ling
és az olcsó kínai étteremben főző szakácsot - Csak Mócsing Csüng
A görög szakácsot - Szarakoszt
Kínaiul a Jánost - Jan Csi
A japán titkárnőt - Icuka Magacuki
A hülye japánt - Ikunuku
A kopasz japánt - Hayasima
A görög pincért - Abrosz Tisztakosz
Az arab basszusgitárost - Basszer Arafat
Az arab ügyeletes orvost - Koffein Ampullah
A kongói fényképészt - Tekincsa Vakumba
A görög kártyást - Namilesz Teosztasz
Röntgen feleségét - Röntgenné Ultra Ibolya
Az afrikai buszvezetőt - Bus man
Ady Endrét a konditeremben - Body Endre
A kövér néger énekesnőt - Whitney Houstonna...
A japán kenust - Fakenuba Furamuki
A finn kapust - Hallja Menjeninnen
A lengyel kocsmárost - Mikornyiccki!


Pornográfia:
A görög pornószínészt - Oszlopontosz
A német agglegényt - Hans Regenkurt
A magyar amatőr pornószínészt - Petting Elek
A japán agglegényt - Maradoka Magamura
A japán szexboltost - Sikosito Szadiruci
A kinai kurvát - Félcsöcse Kinn Csüng
A nagymellű holland háziasszonyt - Melle Van De Bőven
A belga impotenst - Van de Logh
Az elszegényedett nőgyógyászt - Méhenkórász

Haláli bulit - Kopor Show
Hogy hívják a nagyotthalló macit - M A C I !!!!!!!!!!!!
Lassú postást - Levéltetű
A népi fertőtlenítőszert - Folklór
A börtönbélyegzőt - Fogdapöcsét
A messziről jött hajléktalant - Távcsöves
A sivatagi kocsmát - Porozó
Einstein gyerekeit - Zweistein... Dreistein. ...
Albert Einstein torz testvérét? - Frank Einstein.
Az álarcos rókakölyköt - Zorróka
A balszerencsét okozó ravaszdit - Katasztróka.

Köszi Gábor!

Találtam most még egy csomót, de egy idő után idegesítő... Nem?
(és most látom, hogy francia nincs is benne... francba!)

Segítség

Csütörtökön csak délután értem be a munkahelyre, de nem okozott lelkiismeretfurdalást, mert fontos dolgot tettem. Nem büszkélkedni akarok vele.
Messziről indítom a sztorit, ahogy szoktam. :)
A múlt hétvégén pénteken írtam a Facebookon egy romániai barátnak, akit itt ismertem meg. Írtam, mert szülinapja volt másnap. Kedvesen reagált, mert elhívott a másnapi szülinapi bulijára, aminek megörültem, mert annak ellenére, hogy eddig volt egy elég jelentős távolságtartásom a románokkal szemben (megalapozott, gyermekkori érzelmek, megérzések alapján), úgy tűnt, hogy ezen túl tudok lépni. Egyébként megismerkedésünk napján az ő szemében is észrevettem a "tudom mely nemzet fia vagy és hogyan viszonyulnak egymáshoz nemzeteink" tekintetet, ezért csodálkoztam is egy kissé a meghíváson.
Ugyan én az elmúlt 3 hónapban próbáltam jobban megismerni, mert nagyszerű képessége van a fekete-fehér fotózáshoz és gondoltam tanulhatok tőle és esetleg én is taníthatok neki egy-két trükköt, de valahogy sose sikerült a találkozás. Na mindegy!
Szombaton találkoztunk és részt vettem egy jó hangulatú partin, kb 10 franciával (nos igen, ha az ember hallgató, akkor könnyebben jön az ismerkedés a bennszülöttekkel, de ezt most nem fejtem ki), meg a korábban megismert lengyel duóval és egy német sráccal - akikről egyszer majd külön írok.
Sajnos már 9 körül el kellett hagyjam a társaságot, mert más kedves barátaim társaságához csatlakoztam. Azonban már eljövetelem előtt megtudtam, hogy nemcsak szülinapi buliról van szó, hanem egyben egy búcsúpartiról, mert csütörtökön tervezett (vala) távozni. Így kértem, hogy ha lesz ideje, akkor fussunk még egyszer össze a héten.
Második meglepetést okozta, hogy ismét beleegyezett, sőt tartotta a szavát. Így most már csak a Citések (ittlakók) jöttek össze a maradék 5 üveg bor elfogyasztására. 5 ember (!), ilyenben is ritkán veszek részt, főleg aktívan. A bejutáskor akadt egy kis problémám, mégpedig az, hogy elfelejtettem a szobaszámot, így végül a portás kétkedése és díszkísérete mellett ki kellett hívnom a lányt a szobából, hogy a portás végülis megnyugodjon, hogy nem betörő vagyok. :)
Én igazából nem inni akartam, hanem a köztünk lévő rejtett távolságtartás leküzdése végett felajánlani (és alapban baráti megnyilatkozásként), hogy segítek neki másnap a reptérre eljutni. Először tiltakozott, de aztán elfogadta. Megjegyzem én tudtam, hogy milyen nehéz egyedül sok csomaggal közlekedni, így átérezve a helyzetét, elutasítás esetén is megjelentem volna másnap reggel.
Felhívtam figyelmét arra, hogy épp egy nappal előtte kezdtek sztrájkba mindkét fő reptéren, de ő megnyugtatott, hogy ő a harmadikra megy és ott tudomásunk szerint nem volt sztrájk. Kb. hajnali 3-kor (szerda, ill csütörtök) noszogattam lengyel barátunkat, hogy most már ideje lenne lelépni... megtettük.
Így történt, hogy aznap reggel 9-kor keltem és utána 10-kor ott voltam nála. Egy csomagra azonnal felajánlottam, hogy megőrzöm és majd eljuttatom neki, így már csak 4 táska maradt. Elhagytuk a kolit. Stresszes volt szegény. Valószínűleg zavarta az út, a távozás...
A metrón mondtam neki, hogy ha gondolja még hagyhat itt cuccot és akkor biztosan nem lesz gondja a reptéren, mert pl. 4 csomagja semmiképp nem lehet. Mondta, hogy majd megoldja. Én nem akartam erősködni, de persze igazam lett. Szegénynek 7 kiló extrája volt, amiből 5 kg-nyitól megszabadult, nagy szívfájdalmak közepette kidobta. Aztán jött a kérés, hogy a két kistáskájából csináljon egyet... Hmm, hmmm. Én már nem voltam ott, így egyrészt nem láthatta az "én megmondtam" ábrázatomat, másrészt nem tudta nekem adni a cuccokat. Én csak a reptérre vivő buszra segítettem fel, de már ezzel is leküzdöttük a reptérre utazás nehezebb részét.
Ezeket már csak onnan tudom, hogy megírta miután hazaért. 30 percet késett a gép, illetve kezdetben úgy volt, hogy nem a célállomáson szállnak le a köd miatt, de aztán végülis ennyire nem cseszett ki vele a sors.
Biztos vagyok benne, hogy nagyon örült a segítségnek.

Gondolatok

Senki ne gondoljon rosszra, hanem olvassa el amit írtam, majd nézze meg a videót.

* Na gyere ide, bújj hozzám!
- Hagyj békén!
* Naaaa, gyere ide drágám, kis halacskám.
- Mondtam, hogy hagyj békén!
* Csak egy picit, hadd melegedjek meg egy picit.
- Már mondtam, hogy nem szeretem csinálni, ha mások is látják.
* Jajj, ne gyere állandóan ezzel a szöveggel.
- Sajnálom, de engem zavar.
* Ez már a harmadik alkalom. Miért nem tudsz a kedvemben járni?
- Mert látnak minket!
* Ugyan, feledkezz meg róla.
- De én nem akarom, hogy a gyerekünk ilyen helyre szülessen.
* Minek gondolsz a gyerekre, hiszen ha így folytatjuk, akkor esélyünk se lesz a poronty születésére.
- De képzeld el, a fogantatástól a szülésen keresztül, EZEK mindent látni fognak és utána a gyerekünket is bámulni fogják az év minden napjában. Alig van helyünk, így lehet, hogy el is veszik tőlünk.
* Jajj mindig ezek a találgatások. Elveszed a kedvemet.
- Annál jobb.
* Na tessék helyben vagyunk. Erre utazol mindig, hogy elvedd a kedvemet.
- Mi lenne ha egyszer megértenél?
* Mi lenne, ha Te értenél meg engem és kedves lennél hozzám?
- Na jó, de csak most és kérlek légy óvatos...






videó




Elgondolkoztam és egy elmélet ötlött a fejembe, de szeretném, ha válaszolnátok a feltett kérdésre, mert kiváncsi vagyok ki milyen ötletre jut az ügyben.

Tételezzük fel, hogy intelligens lény vagy és szociális viselkedéssel is rendelkezel, így a társaiddal, rokonaiddal élsz. Tudod, hogy rajtatok kívül más értelmes lény is létezik a Földön és azt is, hogy nem, vagy csak nagyon-nagyon távoli rokonaid, a kognitív csoportemlékezet hajnalán váltak szét útjaitok. Nem, vagy csak nagyon ritkán találkoztok a másik faj képviselőivel és az esetek többségében pozitív kimenetelű a találkozás, de persze rebesgetik, hogy van amikor a másik faj egyede megöl néhányat a társaid közül. Meghatározhatatlan okból. Nem tudod megvédeni sem magad, sem társaidat, csak akkor, ha időben észreveszed őket és kellő távolságot tartasz. Persze ez sem mindig elegendő, mert a néhány legenda szerint távolról is tudnak ölni. Hogy hogyan azt nem tudja semelyikőtök, de talán nem is érdekes.
Persze vannak ellentétes történetek is, hogy milyen kedvesek és rendesek tudnak lenni veletek. Tahát ilyenek és olyanok is lehetnek, mint ahogy köztetek is vannak gonoszabbak, meg rendesebbek. Ti sosem ártotok nekik, de valószínűleg nem is tudnátok.
A nagyobb gond azonban az, amikor bejönnek a területekre és ugyan nektek nem ártanak, de otthagynak szemetet a területeteken. Néhányotok megbetegszik, elsősorban azok, akik közel voltak a szeméthez. Egyre többször és többféle módon zavarják meg nyugalmatokat és egyre kevesebb tiszta terület marad számotokra.
Tudod, hogy értelmesek és elvileg képesek megérteni a helyzeteteket, de nem tudsz velük beszélni, mert valami furcsa nyelvet beszélnek. Nem értik a szavadat és megmutatni sem tudod nekik a gondjaid okát, mert nem szeretnek a te közegedben sokáig lenni.
Mit tennél a fenti esetben, ha DELFIN lennél?

Válaszolhattok viccesen is, de kérem gondolkozzatok a komoly válaszon is! Emailben kérem az ötleteket.
(Hát választ még nem kaptam. 2010. március)

Kérem a pirítóst

... meg egy tiszta rongyot is küldjetek, mert kicsit véres lett a fal... (előzetes)

Attól szállt el az agyam, hogy megkértem egy kollégámat, legyen szíves segítsen. Elmagyaráztam, hogy egy árajánlatra lenne szükségem és mivel a cég weboldalán nem találok vásárlási lehetőséget tartalmazó oldalt, fel szeretném hív(at)ni a céget. A félreértések elkerülése végett egy anyanyelvű ember mégiscsak jobban eligazodik.
Elkezdte az általam már átfutott weboldalt nézegetni. Közben megmondtam neki, hogy én már átnéztem és nincs rajta használható információ az anyacég központi telefonszámán kívül (legalábbis vásárlás terén hasznos nincs). 'Csakazértis' folytatta a keresést. Említettem neki, hogy én tudom a telefonszámukat és lehet, hogy meg tudnák mondani egy viszonteladó nevét/webodalának címét...
Ekkor, nekiállt eladókat keresni Franciaországban. Majdnem sikerült neki, de kb. egy perc múlva a telefonszám ismételt említése után otthagytam, mert láttam, hogy nem is igazán akar segíteni, csak úgy tesz.

Felhívtam magam a céget és körülményesen elmagyaráztam mit szeretnék, majd 2-szer elmondatva a lényegi infókat végülis lassan megbeszéltük a dolgot. Persze újabb telefonszámot kaptam és akkor kezdődött előlről az egész.
Nem mondom, hogy nem tudtam megoldani, de neki(k) kisujjukból sikerült volna az egész.
(a lediktált 74-et a telefonszámban pl. úgy írtam le, ahogy hallottam: 60 és aláírtam a módosító tagot: 14)

Azon gondolkoztam, hogy amikor otthoni olasz kollégám jött (1-2 alkalomra emlékszem), akkor én nem utasítottam vissza a kérését, sőt segítettem neki. Egyszer valami banki tranzakciót kellett megoldani, ami elég kényes volt, egy félreértésen alapult. Még a bankba is elmentem vele másnap, aztán a másikba, mert ugye Magyarországon senki se tudja mit hol kell intézni, még maga a cég sem. :)
De, ha nem is mindig lett tökéletes a segítségnyújtás, akkor is legalább igyekeztem. Mondjuk ő nem beszélt (akkor) úgy magyarul, mint én most franciául, de hivatalos ügyek intézésének kacifántos nyelvezetében hasonlóan hátrányban vagyok.
Lassan eljutok oda, hogy nem fogok kérni tőlük semmit... nem mintha eddig sokat kértem/kérdeztem volna.

Mára ennyi.