Péntek 13

Ezzel a hét nagyrésze letudva. A nap nem indult szerencsésen, mert a hivatalosan tegnapelőtt befejezett sztrájk még ma is tartott, de utána simán ment minden.
Ma megjavították a műszert, amit használtam és még többet kellett volna, ha rendesen működött volna. Így a jövő héttől kevés szabadidőm lesz.
Találtam egy dísznövényt az utcán a héten. A villamos sínek között feküdt és megsajnáltam. Persze az is átvillant a fejemen, hogy mennyire jól fog kinézni nálam. Nem volt cserepe, így biztosan nem kellett volna másnak és hideg is volt, nem akartam hogy tönkremenjen. Öntözgetem, de még nem látszik rajta a túlélés öröme. :)    - sajnos nem sikerült életet lehelni bele (2009. dec.)
Befejeztem a kapott könyvet: Csernus: A férfi. A pozitív szándékot értékeltem az ajándékban, miszerint fejleszteni akar(t) az illető. Nem mintha a jövendőbelije lennék, csak baráti alapon. :)
A könyvben vannak hasznos gondolatok, de összességében nem sok olyan, amiről én ne tudnék, mint tipikus férfi jellemző, vagy ne ismertem volna fel magamon mint korlátozó és viselkedésmeghatározó tényező. Két dolog összefoglalásában azonban segített: bátrabban kellene ÉLNEM az életet...
és ezt itt abbahagyom, mint a Bibliaórai feleletet: "A 4 evangélista a következő 3 volt: Máté és Márk..."
Itt járt két kedves barátom a hetekben: Melcsi és Vivi(ék). Előbbitől engedélyt kértem feltüntetéséhez, utóbbitól meg elnézést, ha bánja szereplését. Mindkettőjük - valójában hármuk - feldobta napjaimat és igyekeztem segíteni nekik a párizsi tájékozódásban illetve látnivaló-témakeresésben. Remélem sikerült.
Most pedig folytatom azt a könyvet amit Beától kaptam és a hazai média számomra eddig egyik legmeghatározóbb, valamint legemberibb alkotásokat produkáló embere írta: Vámos Miklós. Mint mindig, kissé szomorkás, de mindig ott bújkál a reménysugár, illetve az élet szeretete és az abból áradó öröm. A Sánta kutyával kezdtem.

Újabb hétvége

Holnap (szombat!) megyek dokihoz, a munkábaállás miatt kell.
Ma voltam először "shoppingolni". Főleg window-shopping volt, mert relatíve alacsony magyar fizetésről állok át a francia életszínvonalra, de még kell legalább egy hónap.
Vettem egy kis könyvet, ami a franciákat segíti az angol nyelv tanulásában. Minek ez nekem?
Így egyszerre két nyelv szószerkezeteit és legfontosabb kifejezéseit tudom áttekinteni. A második lépés pedig az lesz, hogy a kiejtésemet kell fejleszteni, mert pl. ma nem hallották meg a magyar "r"-emet, hiszen az nem annyirrra perrrgő, mint a frrranszia. Kicsit másképp is képzik.
Ezen kívül vettem eredeti madagaszkári vanília kivonatot tartalmazó illat-kúpocskákat (nem találok rá jobb kifejezést, geometriailag helyesebbet meg egyáltalán :) ) Hogy fixált illatmániám lenne? Egyáltalán nem mondanám, de nagyon szagos a szoba (ismétlem, nem miattam).
Ma volt itt Bea és megegyeztünk többek között abban, hogy lakható a stúdió. Ő az első nő, akit felhoztam. (Bocs, Bea nem hagyhattam ki!) Nem, még mindig nem a barátnőm - szerencséjére!
Ja, azt ne felejtsem el, hogy a szürke színárnyalat leküzdése érdekében az első lépésem egy vizipálma megvásárlása volt, amit otthon nem vettem volna meg (bár annyira nem is volt drága), de már szükségem volt valami zöldre. Remélem bírni fogja (velem).
Néztem ma kisebb stúdiót is a Citében, de ezt majd inkább holnap fejtem ki, mert a dokitól nem kellene elkéssek... Fekvés van!