Régen

Az elmúlt két hét netmentes volt.
Többek között a már megírt rendszer-újratelepítés miatt (ami úgy tűnik jól sikerült), másrészt meg a családi látogatás miatt.
Voltam otthon 2 napot (2 hete). Nem, nem volt időm senkivel se beszélni, ráadásul Párizsban felejtettem a régi telefonomat, aminek egyébként is csak a telefonlistáját használhattam volna, hiszen letiltattam még januárban. Mindenesetre így lista nélkül senkit sem tudtam volna hívni.

Esküvőn voltam, egy gimis osztálytársamén. Nagyon jól éreztem magam, azért is, mert 5-en voltunk az osztályból. Jó csapat! Köszi Zsuzsi és Roli! Sok boldogságot kívánok!

Pénteken délután érkeztem, szombat reggel cipőt vásároltam, délutántól esküvő hajnali 4-ig. Vasárnap reggel 10-kor indultunk szüleimmel és bátyámmal Párizsba, autóval. Este természetesen megálltunk Németországban, Hockenheimben. Csak amikor megérkeztünk, akkor esett le, hogy itt szoktak F1 futamokat rendezni. Másnap és a következő 3 napban is mindig korán keltünk és indultunk. Párizsba hétfő délután 5 körül érkeztünk úgy, hogy a GPS-szel rendelkezve is erősen küzdeni kellett a körgyűrűn.
Gyors bevásárlás, vacsi, majd Notre Dame nézés kutyafuttában. Aznap ez volt a 3. katedrális, mert Reims-ben is megálltunk, ahol - szintén eltévedve - a fő (reims-i) katedrális helyett a St. Rémi katedrálisba tévedtünk be először. Utólag nem bántuk meg, mert - bár tudtuk, hogy nem ezt keressük - egyrészt amíg bolyongtunk elállt a zivatar, másrészt nagyon szép belülről. Szebb, mint a II világháborúban szétlőtt, szétlopott Reims-i! Persze azóta ezt is felújították és többek között az egyik ablak ólom üvegét Chagall tervezte (70-es évek), de nem ő kivitelezte.

Amikor végeztünk, akkor ismét az autóban vészeltük át a következő 10 perces zuhét, majd megnéztük a fő katedrálist is. Nagy. De méginkább nagy eszmei értéke, miszerint 1000 éven keresztül (kb 600-tól 1625-ig) ott koronázták a francia királyokat.

Na ezek után már semmi különlegessége nem volt a párizsi Notre Dame katedrálisnak, főleg nem kívülről... ugyanis be már nem mehettünk. Persze csak viccelek, mert szerintem lenyűgöző. Még megmutattam az Ile de la Cité (sziget) néhány látványosságát, majd elvonultunk aludni.
Másnap indulunk tovább Bretagne-ba, ahol Brest-ben szálltunk meg. Persze odafele pont útbaesett Chartres és hát 3 a magyar igazság, de mindig kell ráadás. Én már voltam itt és nagyon tetszett az Eure sok ága közötti házak és a meredek dombtetőn lévő katedrális. Persze hozzátesz az élményhez az is, hogy három kedves gráciával voltam ott, 10 éve. ég aznap este elmentünk az ország legnyugatibb pontjára (Pointe du Raz), a Zóceánba hanyatló napot megnézni.

Harmadnap is Atlanti óceánnal indítottunk (Pointe du Raz és Pointe du Van), ahol a parkolótól kb. 2 km-t kellett gyalogolni a legnyugatibb kiszögelléséig a félszigetnek. Mindkét nap kb 15-18 fok volt, borult éggel, így ugyan meleg nem volt, de szépet fotózni se lehetett. Mondjuk szél és eső nem volt, ennek örülhettünk, főleg mivel az előtte lévő és az utána következő napokon is esett.

Visszafele (Párizs) jövet beugrottunk Vannes-ba, miután már harmadszor bosszantott fel a GPS. Nekem ez volt az első találkozásom ilyen ketyerével, így eltartott egy darabig, míg a számunkra kedvezőtlen beállításokat megtaláltam és átállítottam. Vannes-ban már nem maradhattunk sokáig, mert időben akartunk Párizsba érni. Sajnos apály volt, ami kicsit lehangolja a tájat az iszapos meder látványa.

Végül is sikerült időben a fővárosba érni, mert kis sebességhatár-átlépéssel (135 km/h) kb. 1 órát lefaragtunk a tervezett időből, így 10 után nem sokkal megérkeztünk. Szüleim mentek a saját szállásukra és másnap én dolgozóba, ők pedig a városba mentek magukban.

Versaille, majd másnap Louvre, harmadnap Eiffel torony, persze közben látták a Champs Elysée-t és a Sacrée Couer-t is. Én csak szombatra csatlakoztam hozzájuk, de ez egyben az utolsó nap is volt nekik, mert másnap még hosszabb úttal Svájcban szálltak meg. Pünkösd hétfőre hazaértek és már kaptam is emailt anyutól, hogy egyben vannak és örülnek a túrának (a fáradtság ellenére jól érezték magukat).

Én is szórakoztam, hiszen ez volt az első alkalom, hogy Bretagneban voltam. Most már kb-re tudom, hogy mit várhatok. Hasonlít Skóciához, de természetesen sokban el is tér tőle. Legközelebb remélem napsütéses idő lesz és akkor még úszni is úszhatok.

Reform

2010 május 12. 20:05h
Újratöltés indul... Vista vissza.
Sajnos ma már a szoftvereim 1/4-e rakoncátlankodik, így ma már az Origin is bedöglött és nem tudtam adatokat értékelni.
Kb. 20 perce indítottam a backup mentést egy külső merevlemezre. Remélem 2 órán belül végzek és akkor indul a rendszervisszaállítás az alapoktól... jó két-három napos meló lesz.

Nem bírt ki ez a fránya rendszer még egy évet sem. Pedig jól indult és elég hamar megbarátkoztam az új elrendezéssel, szoftverkezeléssel, meg az egyebekkel, amik az XP-hez képest változtak.

22:20h
Lassan kész a mentés. Kb. 30 perc és akkor indul a rendszerbackup DVD-ről. Még sosem csináltam. Ezt is ki kell próbálni egyszer.

23:00-23:40h
A rendszert gyári alapbeállításokkal telepítettem újra, de most ha felteszem az alapszoftvereket, akkor holnap csinálok egy "rendszer backup-ot", ami már a rendszerfrissítéseket is tartalmazza, hogy legközelebb DVD-ről egy előrehaladottabb állapotot tudjak visszaállítani.

00:15h
Most tettem az előző bejegyzést is, mert az ÁCSER/ÉSZER (reklámmentesítve) telepítette a szoftvereit és addig nem léptem be a netre.
Megnyugtatónak tűnik a művelet előrehaladása. Végre valami jó (igaz már másnap van és lassan aludnom is kellene).

2010.05.13. 7:53h
Ünnepnap van. Tökéletes alkalom a telepítés befejezésére... főleg, hogy olyan hideg van kint (és bent), hogy az már hihetetlen. Működik a fűtés (nem úgy mint otthon, gondolom), ami már önmagában meglepő így május idusán. Mondjuk inkább legyen jó idő jövő héten, az fontosabb.
Szóval W updat-ek, fájlkezelő, FIREFOX(!), böngésző pluginek... aztán jön a rendszer backup készítés.

10:05h
Eddig jó! Majdnem kész. Lassan mennem kellene bevásárolni. Azalatt futtatom majd a vírusellenőrzést.

13:00h
Most átmenetileg itt hagyom a gépet, hogy fusson a vírusirtó.

16:05h
Elmentem közben ajándékot venni. Még mindig van hátra 10 perc kb. Addig netezek. Még nem érzem, hogy holnap repülök (mármint repülővel). Szerencsére a számítógép egyre jobb formában van és ez eléggé lefoglal. :)

16:40h
Újabb vírusírtót indítok, hogy biztos legyen, hogy a rendszer amit lementek, az vírusmentes legyen. Még egy-két finomhangolást el kell végezni a szoftverekben és akkor este (mosás mellett) mehet majd a DVD írás. Most pedig megyek mousse-au-chocolat-t (csokikrém/hab) enni.

Betevő

Most hajózott át a Földközi tengeren...
Reménysugár melengeti szívét és itatja át minden gondolatát. Új kezdet. Újra ember lehet, csak egy kicsit kell türelemmel lennie. Ahhoz, hogy átjuthasson a tengeren ki kellett fizetnie annyi pénzt, amennyit 5 év alatt szedett össze, plusz még amit titokban elemelt az apjától.
Visszafizeti! Visszafizeti és akkor megbocsájtatnak bűnei, hiszen tudta jól , hogy apja is megbocsát majd neki, amikor elmondja, hogyan jutott el a megbecsültségig, a jólétig.
Munkát sem kell keresnie, mert aki áthozta ajánlott neki egy ismerőst Párizsban, aki segítségére tud lenni. 10 nap alatt jutott el délről a fővárosba, de ez már semmiség volt a több évnyi várakozáshoz képest.
Nyáron jött, így a szabad ég alatt tudott aludni és csak egy kis alamizsnáért kellett kuncsorognia, de ha nehezen is, akadt harapnivaló mindig.
A párizsi ismerősről kiderült, hogy munka összekötőként dolgozik és bevándorlókat foglalkoztat. Szállást is felajánlott, de természetesen pénz hiányában csak hitelre tudta kivenni. Rendes ember ez a munka összekötő, mert mindjárt hitelt is nyújtott, és mondta, hogy nem kell sietni vele, kap 2 évet, hogy visszafizesse.
Versailles-ba ment csecsebecsét árulni. Az első nap szinte csak álmélkodott. Soha nem látott még ilyen nagy épületet, olyat meg végképp nem, ami ennyire lenyűgözte volna.
A többiek, akik hasonló ügyben jártak itt térítették észhez és így a forró nyári napon kezdte el az idegenek megszólítását. Franciául tudott, meg az anyanyelvén, gondolta nem lesz gond... de rá kellett jöjjön, hogy egyrészt a francia, amit beszél az egy keveréknyelv, másrészt Versaillesban az emberek 90 százaléka külföldi, akik nagyrészt nem értenek franciául.
A sorstársai megszánták és trükköket tanítottak neki, meg idegen köszönéseket és kulcsszavakat. 2 hét múlva már 6 nyelven tudta azt mondani, hogy "vegyenek, nem drága". Szerencséje volt, mert jó memóriával és jó kiejtési készséggel rendelkezett, így a japán és a magyar sem okozott igazán problémát neki. Persze azt is tudta, hogy a külföldiek megmosolyogják, de ő ezt a mosolyt is a maga oldalára tudta fordítani. Aki mosolyog, az nyitott, aki nyitott azt könyebb meggyőzni. Nem pazarolta hát erejét a fapofájúakra. Voltak nemzetek, akiknek fiait messziről felismerte és tapasztalatai alapján elkerülte. Nem pazarolta az energiáját.
Teltek a napok és egyre ügyesebb lett, de a keresete nem növekedett, mert órabérben dolgozott. A napi betevőt még mindig kéregetéssel szedte össze. Ha nem sikerült, akkor kénytelen-kelletlen áldozott az aznapi fizetéséből. Nagyon nagyon lassan fogyott a hitele. El se akarta hinni, hogy hogyan lehet. Aztán rájött. A magas kamat miatt alig volt esélye arra, hogy 4-5 éven belül visszafizesse. Addigra viszont annyira belekeseredik a helyzetébe, hogy már sem ereje, sem módja nem lesz kitörni. Döntés előtt állt.
3 nap múlva elszökött és nagynehezen hazajutott...
Á dehogy szökött el! Tudta, hogy haza így nem mehet, mert a büszkesége veszne oda. Dolgozik még ma is és sokszázadik munkásként keresi a hitelezőjének az aranyórára valót.

(Kép forrása)

Barátok

A barátaim csupa előkelő emberek: két nemesi ízlésű óceániai emberszerető kannibál, egy francia - valami de Sade márkinak a leszármazottja - és van egy haláli pofa, Dracula, akinek egyetlen bizarr szokása, hogy a nők nyakát fixírozza, miközben beszél...
Na de komolyabban: 3 bolgár, 2 német, 3 olasz, 1 brazil pár, 1 perzsa, 1 török, 2 lengyel. Mind nagyon jókedélyű emberek. Citéből. Fiúk-lányok vegyesen. Minden héten csinálunk valamit közösen. Tegnap pl. az olaszok csináltak rizottót és nagyon finom lett, csak kevés.
Úgy érzem, hogy szerencsésen alakultak az eddigi ismeretségeim, mert mindegyik ember, akivel eddig találkoztam, azzal szívesen tartom a kapcsolatot.
Egy mackós oroszt leszámítva, aki két kijelentésével vívta ki az ellenszenvemet:
- csernobil és környéke nem radioaktív, az csak humbuk
- nem a HIV virus okozza az AIDS-et.
Befolyásolhatóság és meggyőzhetőség nélküli kijelentésnek ez kicsit meredek. Na de ilyen is kell.

Olvasók kérték

Kaptam egy hírt és megjegyzést hozzá:

"Austin (mti) - Az Eyjafjallajökull izlandi tűzhányó nevét [...] kevesen képesek kiejteni. Erre a következtetésre jutott a Global Language Monitor, amely világszerte a nyelvhasználat trendjeit vizsgálja. Becslésük szerint mindössze 320 ezerre tehető azoknak a száma, akik képesek helyesen kiejteni az Eyjafjallajökullnevet. Döntő többségük izlandi lakos." (Veszprém megyei Napló, 2010. április 23.)

Micsoda meglepetés :)
Mellesleg: Izland lakossága a 2008 áprilisi évi becslés szerint 320 169 fő :)
Ezért már érdemes újságot olvasni!

Én, a szerk.:
A cikk jó. Mármint megüti az általam belinkelt cikkek színvonalát. :) Köszönöm!
Az, hogy elméleti úton meg tudták becsülni, hogy hány lakosa van Izlandnak az nem semmi! Ellenben a külföldön élő izlandiakat nem vették figyelembe! Remélem módosítják a matematikai modelljüket. Ja, és arra is kíváncsi lennék, hogy a magyar nyelvre hány embert "jósolnának"?