Egy magyar tanmese

Ma kaptam emailben:

Nemrégiben egy magyar és egy japán cég nyolcevezős versenyt rendezett a Dunán. A verseny előtt mindkét csapat keményen edzett, hogy a lehető legjobb teljesítményt érjék el. Mikor eljött a nagy nap mindkét csapat tagjai nagyon jó formában voltak, mégis a japánok nyertek nagy előnnyel.
A vereség igen érzékenyen érintette a magyar csapatot, teljesen mélypontra kerültek. A felső vezetés úgy döntött, feltétlenül kideríti a megsemmisítő vereség okát, ezért rögtön alkottak is egy team-et, akik ezen a projekten dolgoztak. Feladatuk az volt, hogy alaposan kivizsgálják az ügyet és megfelelő segítséget nyújtsanak. A sok vizsgálat után kiderítették, hogy a japánoknál heten eveztek, s egy ember kormányzott, míg a magyar csapatnál egy ember evezett és heten kormányoztak. A felső vezetés erre rögtön igénybe vette egy tanácsadó cég szolgálatait, s arra kérte őket, készítsenek tanulmányt a magyar csapat struktúrájáról.
Jelentős költségek kifizetése után néhány hónap múlva a tanácsadó cég arra a következtetésre jutott, hogy a magyar csapatban túl sokan kormányoztak és túl kevesen eveztek.
A japánokkal szembeni következő vereséget elkerülendő megváltoztatták a csapat felépítését. Most négy kormányos volt, két főkormányos, egy kormányigazgató s egy ember evezett. Ezen kívül teljesítmény-értékelési rendszert vezettek be az evezősnél, hogy nagyobb teljesítményre ösztönözzék.
`Bővítenünk kell evezősünk feladatait és nagyobb felelősséggel kell felruházni.´
A következő évben a japánok nyertek, immáron megduplázott előnnyel. A vezetés elbocsátotta az evezőst rossz teljesítménye miatt, eladták a csónakot is és leállították mindenféle beruházást az evezést illetően. A tanácsadó céget dicsérettel illették, a megtakarított pénzt pedig szétosztották a menedzsment tagjai között....

én ehhez ennyit fűznék hozzá:

... a kirúgott evezős sem búsult sokáig, mert a versenyről hírt szerző angolok már az első évben be akartak nevezni egy csapatot, de a csapat nem állt össze időben. Ugyanígy a második évben sem, mert egy ember hiányzott. Végül lecsaptak a kirúgott evezősre és két éves szakmai tapasztalata alapján kinevezték kormányosnak. Csapatuk japán (!) vizeken még nagyobb előnnyel verte a japán hajót...
mer' ugye a tapasztalat számít nem a manager-i 'hozzáértés'. Írányítani se tud mindenki, hiába van papírja róla.

És a további információk:
Az evezős versenyt Magyarisztánban találták ki, barátságos és közhasznú eseménynek tervezték. A helyi politikusok felfigyeltek az ötletre és párt színekbe öltöztetve vidéki látványosságként jelentették be a falugyűlésen. A hírt megneszelve a helyi fateknő vájó cég már a gyűlésen felajánlotta, hogy készítenek egy versenyhajót, ingyen és bérmentve, ha elmehetnek külföldre tanulmányozni az ilyen hajókat. A családi vállalkozás minden tagja (apa, anya, 3 gyerek, 2 sógor és egyikük élettársa) 3 hónapot töltött Hawaii-on, majd Svájcban - miután 1 hónap alatt rájöttek, hogy Hawaii a tengeri katamaránok versenyének a központja és nem a folyóvizi evezősöké.
A gyűjtött tapasztalatok alapján nekiálltak a hajó elkészítésének, de közben rájöttek, hogy jobb lenne, ha a szomszéd faluban lévő műanyag fröccsöntő gyárral kezdenek el egyezkedni, mert a műanyag mégiscsak könnyebb, mint az az akác, amit a szomszéd erdőből tudnak olcsón szerezni. Meg egyébként a szálkátlanításhoz se volt meg a megfelelő gömb-csiszolójuk.
Kiderült azonban, hogy a műanyaggyár igazgatója ellenzéki, így a pártemberek káderei léptek munkába és 60-40 alapon megegyeztek, hogy a másik párt logója is rákerül a hajó testére. És hogy abból se legyen gond, hogy elöl-hátul... a hajót hosszában osztották ketté és így lett a terv alapján a hajó teste színpompás. Az ötlet kitalájónák nevét pedig méltó módon a hajó aljára tervezték bevésetni.
Ezután kézrázás, szalagátvágás és két napra szóló vigadalom - a két faluban, két szín alatt - keretében elindították a hajóépítési projektet. Az ötletgazda és az első párt arra várt, hogy mikor lesz kész a hajó. A másik falu és a gyáros pedig arra, hogy mikor kapják meg már a tervrajzot és a fröccsöntéshez szükséges - japánban vásárolt - műanyagot. Eltelt így 4 hónap, majd anyázások közepette hajba-, majd észbekaptak.
A nagy mennyiségű extra minőségű műanyag rendelésére a Műanyagügyi miniszter azonban gyanút fogott és 2 hetes nyomoztatás után magához hívatta az illetékes politikusokat, hogy mit tudnak a régiójukban zajló eseményekről és hogyhogy őt nem tájékoztatták erről az országos jelentőségű eseményről? Minekután a nyereségből 30-30-30 alapon megnyugtatták a minisztert és minisztériumát, azonnal 100 egységnyi pénzt kaptak papíron az Államkincstárból a cél elérésére, végeredményben így sikerült előteremteni 10 egységnyi, addig gazdára nem talált és el nem költségelhető pénzt, melynek ellenében kénytelenek voltak tényleg megvásárolni az alapanyagot.
Kiderült azonban, hogy az anyag 20 egységnyibe kerül. Ezt megtudva, a gyár igazgatója felértékelte e becses anyaggal való munkájának jelentősségét és önzetlenségét feledve 0-ról 10 egységre emelte fizetését. Sápadozva, de ismerősei révén az Államkincstárnok kiegészítette az összeget magánbefektetők pénzével, 50 egység erejéig. Ő csak annyit kívánt, hogy a befektetők által létrehozott Szerecsen Kft (a bejegyző elírta a Szerencse szót) logója, a vízen gázló vemhes hód domborműve a hajó orrában ezüstből, vagy aranyból formázva meg kell jelenjen. Ennek külön költségét természetesen magukra vállalták, hiszen 25-25-25-5 arányból 5 az ő részük lesz.

A hajó a verseny előtt egy nappal elkészült. A pártfunkcionáriusokat nem zavarta, hogy a csapat nem tud kellőképpen felkészülni. Nem zavarta, mert jól tudták ki(nek a kije) fog a hajóban ülni. Biztosak voltak a dolgukban. Minden evezőst jól megfizettek, hogy nyerjenek! Másrészt feleslegesnek tartották az edzőtáborra kidobott pénzt.
Színes-hódos mivoltában szépen virított a hajó a Dunaparton. Eljött a felavatási vízretétel napja. A két falu, a két párt összes helyi képviselője, az Államkincstár képviselője, a Szerecsen Zrt (jogi változások miatt), a Műanyagügyi és a Vízügyi miniszterek, valamint a helyi búvárcsapat és még a tűzoltóság vizimentő alakulata teljes felszerelésben - ez utóbbiak biztonsági okokból - ott feszített a Dunaparton.
Elérkezett a vízrebocsátás pillanata is. A hajó siklott a vízen... emberek nélkül, ugyanis a vízretételben járatlan Pista bácsi és Gerzson a kocsmáros nem várta meg, hogy a Központi Olympiai Bizottság Evezős Tagozatának Különeljárási bizottsága által 2 napja kinevezett 8 'ejtőernyős' evezős beleülhessen a hajóba. Mintegy nemtetszésüket is kifejezték ezzel, hogy márpedig ebbe akárki nem ülhet bele... de egyben jót is cselekedtek, mert:
az ötletgazda nevének a hajó aljába bevésése oly jól sikerült, hogy 4 m-en belül a hajó tele lett vízzel, majd egy kis oldalhullámzástól felfordult és elérte legstabilabb állapotát, köszönhetően a tőkesúlyként kitűnően beváló - sajnos csak réz-ólom ötvözetből kivitelezett, de aranyáron eladott - áramvonalas hód szobrocskának.
A Ferihegyen ekkor landoló japán sportkülönítménynek szabadságot rendeltek el és 2 nappal később (parlamenti határozat alapján) 1 évvel későbbre halasztották az eseményt. A japánok nem értették a dolgot, de örültek, hogy láthatták a fővárost, ahol sokat fényképezkedtek.
A parlamenti ülés egyben döntött a csapat támogatásának megítéléséről, valamint a kiszolgáló személyzet anyagi támogatásáról és végül a Magyar-Japán Evezőolimpia jövő évi megrendezéséről, melyre rendre 250-500-500 egységnyi pénz rendelkezésre bocsátását szavazták meg. A kételkedő politikusok meggyőzéseként a nevük bekerült a kiszolgáló személyzet listájára.
A második hajó elkészítése a tapasztalatok miatt már kevesebb anyag rendelését igényelte, így az csak 50 egységnyibe került (aki úgy érzi, hogy hibás az adat az szóljon és kap a különbözetből). ennek megfelelően az újratervezés és öntés költsége felemésztette az olimpia szervezésére fordítható összeg kb. felét. Negyedéből a Dunapartot fésülték (Eltakarítunk Kft, a Szerecsen Kft 100%-os tulajdona, fél év múlva megszűnt) -pardon - gereblyézték át. Egy szakértői bizottság (A Pá(/a)rttalan Dunáért, multipárt alapítású "közhasznú" társaság) pedig a maradék negyed összeg ellenében megállapította, hogy a versenyt pont ott kell megrendezni, ahol egyébként is tervezték. (Indoklás kulcsszavai: falusi turizmus, ökológia, fenntartható fejlődés, versenyszféra, nemzetközi, kultúrális, nemzeti, magyar, vizisport, magyar-japán barátság...)

A verseny eredményét fent olvashattátok.

A leépítés során a hajót 0,2 egységnyi pénzért vette meg a MÉH (Méghogy Én Hülye? Bt, mely kapcsolatban állt a Szerecsen Zrt-vel), majd továbbadta egy svájci evezős csapatnak 112 egységnyiért, melyből 10 után le is adózott. A Szerecsen Zrt-t külföldieknek eladták, majd az alapítók kiléptek. Jelenleg csődeljárás folyik ellene (az új tulajdonosok ellen).
A svájciak egyébként megnyerték a hajóval a kantonok közötti versenyt, de a svájci rendezésű nemzetközi bajnokságra már nem nevezhettek vele, mert a hajó tőkéje (a hódot végülis alulra rakták, megnyugtatva a befektetői kedélyeket, hogy ennél többet eszmeileg és anyagilag sem segíthettek volna) megmagyarázhatatlan módon előnyhöz juttatta a csapatot. Azóta a CERN-ben dolgozó hidrodinamikai szakemberek igyekeznek megfejteni a rejtélyt és már már a gyorsítóba juttatását tervezik, hogy kipróbálják hogyan viselkedne relativisztikus sebességeknél. Ez lehet a jövő űrhajójának prototípusa?

Homokozó, 2010

Politika! Aki nem szereti, ne olvassa!
Én nem szeretem, de most érdekel, mert szeretnék intelligensen választani a lehetőségek közül. és itt vitatkozhatnánk egy sort, de nem tudunk, meg sok esetben nincs is értelme.
Ellenben kijelenthetem, hogy még mindig van az országban, aki gondolkodik és felülről tudja szemlélni a marakodást. Isten emlegetésével nem értek egyet (lehet, hogy csak az újságíró törekedett a hatásosságra...), de íme
Kuncze Gábor véleménye
(Rá nem lehet szavazni. :) )

Van akinek már kifejtettem, hogy a véleményem a mai politikai demagóg-elitről az, hogy az egyik oldal fő embere (és hű csatlósai) mindenre azt mondja, hogy "Hülyeség! Baromság! Nem így kell!".
A másik meg ezt reagálja: "Akkor halljam, hogy csinálnád! Nem tudunk dolgozni miattatok, mert mindent csak hátráltattok a makacs ellenállással."
És ennek az embernek inkább van igaza, mint a másiknak, de elköveti azt a hibát, hogy szítja, hergeli a másikat és nem hogy kezébe adna bizonyos döntések jogát, hanem megtart magának mindent, annak ellenére is, hogy tudja a másik úgyis ellene szavaz, akármit is mond.
Erre a jelenetre emlékeztet:

Homokozó, 2010:

Pistike: - Építsünk várat!
Sanyika: * Építsünk.
- Legyen 4 tornya, meg 2 kapuja!
* Nem jó a torony, mert az úgyis ledől. Főleg, ha te csinálod!
- Legyen akkor 2 erős bástyája az egyetlen kapu körül!
* Nem jó, mert a bástyát úgyis a te legókatonáid fogják védeni és csak azt engedik be, akit te engedsz.
- Legyen, akkor úgy, hogy minden második napon a te bábuid lehetnek itt.
* Te hülye vagy? Azt hiszed, hogy ha én elfoglalom, akkor visszaadom neked valaha is a várat?
- Miért ne adnád?
* Mert én tudom, hogy hogyan kell felépíteni és utána megvédeni a várat!
- Akkor mutasd meg!
* Te hülyének nézel? Azt akarod, hogy felépítsem neked a várat, hogy azt mondhasd, hogy te építetted?
- Akkor legyen úgy, hogy az egyik felét én építem, a másikat te és az egyik toronyban te leszel, a másikban meg én.  (sajnos ez nem hangzik el sosem)
* Miért hiszed azt, hogy bárki is akarja a te váradat?
- ???
* Nekem több katonám van és elfoglaljuk a nép nevében az egész várat és akkor az lesz, amit a nép akar!
- Tivornya? (kínos félmosoly)
* Hiába erőlködsz, enyém lesz a vár, már ha szét nem hordod a homokot belőle.
- Nem adom és kitartok amíg lehet!
* Szólok az apukámnak, és megmondom neki, hogy csaltál... meg hazudtál.
- Mondd csak, de akkor én is szólok az enyémnek. Az én apukám úgyis erősebb!
* Nem is, mert az enyém kétszer erősebb a tiédnél.
{ Pistike és Sanyika hagyjátok abba a veszekedést, mert mindkettőtöket bezárlak! - szólt a kék alapon sárga csillagos pólót viselő óvónéni, aki már régóta figyelte a két mihaszna kölyköt. - Tanuljatok meg viselkedni!
- / * De óvónéni, a ...
{ Csend legyen, nem hiszek nektek akármit is akartok mondani!

******************************************
Én imádkozom, hogy az óvónéni végre megjelenjen!

Felháborító

Országunkon és Pécsen a nyelvüket köszörülik az emberek
német cikk
Szerintük a pécsi kultúrális főváros programja hasonlít az országéhoz, mindkettő reménytelenül sivár. Ehhez megszólaltattak néhány pécsi embert, akiknek köze volt a programok szervezéséhez az évek során.
Az is mélységesen felháborított, hogy egyáltalán ilyen becsmérlő cikket meg mertek jelentetni, de...
Mint kiderült, ez egy 5-6 hónappal ezelőtti interjúk alapján megírt cikk újraformázott verziója, melynek eredetijével nem váltottak ki túl nagy visszhangot. Így ezúttal más újságban, feketébbre festve a valóságot megint leközölték. Letörném az ujjaikat.
... DE... azokat meg közmunkára ítélném, akik "az ország imázsát külföldön rombolják", különösképpen büntteném azokat, akik "alaptalanul, illetve saját valós/vélt sérelmei alapján rágalmazásig fajulnak". Ide tartozó bűnnek tartom a múltkori repülőgépes betyárokat is, akik otromba viselkedésükkel nem váltak a népünk megítélésének előnyére.
Szóval megértem, hogy kisemmizettnek vélik magukat, meg azt is, hogy ŐK JOBBAN MEGCSINÁLTÁK VOLNA... de most ez van! Ezt kell szeretni! És nem dúlva-fúlva hitelét rontani a meglévőnek, hanem sértődöttségüket levetkőzve vagy maradjanak csendben, vagy esetleg még segíthetnének is, hogy még fényesebb legyen az év.
És hoyg demagóg legyek a vicc kedvéért:... nem pedig ármánykodva koncul vetni az országot a nyugat európai acsargó vadkapitalista kutyáknak, mert azok vérszemet kapva megeszik a csontot dobó kezét is... akkor meg már késő!

A másik dolog ami örök életemben idegesíteni fog, az a politika (legalábbis amit művelnek az emberek e címszó alatt). A közelgő választás megint előhozza a demagógiát, az ígérgetés hadjáratot, melyet a nép (az istenadta nép) könnyűszerrel megesz és eltelíti hasát vele...
Na abbahagyom. Szóval itt egy kommunikációs link, mely segítséget nyújthat a kifejezésekben szegény polgároknak és politikusoknak, hogy ismertségüket és hírüket növelni tudják:
http://www.vancso.hu/bullshit/
Próbáljátok ki! Vicces.