Fél

Sosem érezte magát teljesnek.
Sőt. Azt érezte, hogy hiányzik belőle valami fontos. Tökéletlennek érezte magát, de nem tudta kitalálni, hogy mi az, ami hiányzik és emiatt tehetetlennek érezte magát, hogy tegyen ez ellen.
Általában csak éjszaka ment ki a lakásból és akkor is a sötétebb utcákat kereste, ráadásul a fal mentén osont ilyenkor is. Szinte hangtalanul és kapualjról kapualjra haladva. Kivárt, ha valaki az ő oldalán jött a járdán, olykor meg is ijedtek tőle, ahogy a sötétben kuporgott.
Így tett aznap is. Szerette a tízemeletes aljában lévő kisboltot - ahova ennivalóért járt -, mert az eladó lány sosem kérdezett semmit, csak összeszámolta az elé rakott termékek árát, elvette a pénzt és ennyi. Amikor kilépett az ajtón, mindig ugyanazzal a mohósággal ivott bele az italába, majd hazaosont, hogy elfogyassza szerény vacsoráját. Aznap azonban mielőtt kilépett volna az ajtón, az orra előtt a földre huppant a ház egyik ablakából egy ceruzaelem, ami kettétörött a betonon.
- Fél elem. Félelem! - mondta magában a szóviccet, de ez most beléhasított. Felismerte a mumusát. Félni a teljesség hiányától.
- Szép estét kívánok! - mondta sugárzó arccal a meglepett eladónak, majd határozott léptekkel elindult hazafelé a körút közepén.

La Bamba

... amit én az egyszerűség kedvéért "A Bamba"-nak fordítok... és leellenőriztem, van hasonló jelentése.
Szóval ez lett volna a blog eredeti címe, de aztán rájöttem, hogy ez nem annyira magyar és így nem lesz magyar kasszasiker, vagy wurlitzer díj... akarom mondani Pulitzer. Megerőltettem magam és igyekeztem kitalálni valami sokatmondó címet, de csak erre futotta:
Az Élet sója.
Sajnos ilyen blog már létezik - szakács alapítója receptekkel fűszerezte - így a blog címébe már bele kellett vinnem egy kis szójátékot:
Az Élet showja pont blogspot pont com.
és akkor egy újabb szójátékkal megmondom miről lesz itt szó:
Az Élet(em) sóhaja - avagy hogyan szórakozik a kisember a nagyvilágban.

Rájöttem már rég, hogy az irodalomban nem nyerő a szóvicc és néha a hétköznapokban is gyomorkavaró, de valahol a zsigereimben van és ritkán tudom megállni, hogy el ne süssek egyet-egyet.
Jó szórakozást kívánok a nagyérdeműnek!