Az elmúlt időszakban mindenféle stílusban írtam. Mindenki találhatott elvileg kedvére valót.
Én rohadt jól szórakozom (magamban). És Ti???
:D
2010-06-26
2010-06-25
Gréta
- Szeret. :)
- Nem szeret. :(
- Teljes szívvel igazán. :D
- Egyáltalán nem. :/
- Csókkal, öleléssel. :*
- Talán. : ?
- Örökké. Cool! d:)
- Mégsem. :[
- Átmenetileg. :o
- Hihetetlenül odaadóan. :* :D :p :) :]
S azzal Gréta, a mező szélén álló margaréta eldobta utolsó szirmát, mely úgy tűnt szerencsét hozott a kiszámoló során. A kiválasztotja csak 1 méterre állt tőle, de eddig nem merte megszólítani.
- Méhecske, méhecskeee! -kiáltott az épp arra repülő virágportól roskadozó méhnek.
- Igen? Gyorsan mondd sietek!
- Kérlek add át jókívánságaimat és szerelmem üzenetét annak a daliás harangvirágnak ott a búzamező szélén, légyszíves!
- Hááát. - vonakodott a méhecske.
- Adok nektárt cserébe!
- Sajnos már nem bírok többet cipelni, de megmondom és visszajövök később a nektárért. Maradj itt!
Mindketten rájöttek, hogy a méhecske kérése felesleges volt, de a méhecske szégyenében, Gréta pedig örömében inkább nem szólt semmit.
- Khm, khm. Kedves harangvirág, üzenetet hoztam - döngicsélte a méhecske.
- Igen?
- Egy virághölgy jókívánságait küldi és szeretne megismerkedni veled...
- Óóóó tudtam, hogy a gyűszűvirág egyszer észrevesz!
- Öööö, sajnos nem. Az a margaréta kért meg szerelmének közvetítésére.
- Hol? - kérdezte a harangvirág, miközben körbetekintett.
- Hát ott balra az árokszélen.
- Hol? Nem látom.
- Ja, nem ismered meg, mert eldobta a szirmait.
- Ahh, én egy korai sziromhullatóval nem állok szóba. Biztos vírusos, vagy gyökérrothadása van. Hogyne, még mit képzel!
A méhecske aznap nem gyűjtött margaréta nektárt szégyellve a helyzetet.
II. Overdose
Sanyinak már elege volt a melegből, ezért árnyékot keresett, ahol meghúzhatja magát a szubmediterrán hangulat legrekkentőbb órájában. Jobbra nézett, köveskirály utca, balra lefele a polgárjenő hivatal előtti aszfaltrengeteg felett vibrált a levegő. A Meki sarka már foglalt volt, néhány tini vihorászott miközben tolta az arcába a sajt...t. Már-már odament hozzájuk, és gondolta elveszi az egyiktől a hideg üdítőjét, aztán rájött, hogy ő se nem koldus, se nem agresszív, így más megoldás után nézett.
Átpillantott a TÉR túloldalára de a szemközti utcák fekvése is olyan volt, hogy a Nap bizony még legalább egy órán keresztül odasüt, tudta ezt jól. A bazilika gesztenyesorát messzinek érezte és különben is már patakokban folyt a hátán a víz, nem akaródzott mozdulnia. Patak... jah elvileg van működő vízfolyás a Jókain, de hát az is szünetel most a vízgazdálkodás miatt.
Hogy az a hétágra sütő fáradna le az égről! - sóhajtotta.
Megvan! A szobor alá befeküdhet. II. Overdose, vagy mi a neve a szobornak. Sajnos a zsoké nevét elfelejtette... Sebaj! Ezentúl Árnyéknak fogja nevezni. Vigyorogva indult el az izzó, napsütötte téren és semmi nem állíthatta meg...
Átpillantott a TÉR túloldalára de a szemközti utcák fekvése is olyan volt, hogy a Nap bizony még legalább egy órán keresztül odasüt, tudta ezt jól. A bazilika gesztenyesorát messzinek érezte és különben is már patakokban folyt a hátán a víz, nem akaródzott mozdulnia. Patak... jah elvileg van működő vízfolyás a Jókain, de hát az is szünetel most a vízgazdálkodás miatt.
Hogy az a hétágra sütő fáradna le az égről! - sóhajtotta.
Megvan! A szobor alá befeküdhet. II. Overdose, vagy mi a neve a szobornak. Sajnos a zsoké nevét elfelejtette... Sebaj! Ezentúl Árnyéknak fogja nevezni. Vigyorogva indult el az izzó, napsütötte téren és semmi nem állíthatta meg...
Érzés
Szia ...,
Öszzefutottam az itteni hasonmásoddal... állítólag ölelésfüggő ő is. Ellenben rájöttem, hogy hiába vagyok nyitottabb mostanában, még mindig nagyon sokat jelent számomra egy ölelés. Nem is öleltem meg.
Furcsa, de pozitív állapotban leledzem mostanában, csak nem tudok mit kezdeni a pozitív energiáimmal. Ez szomorít egy kicsit.
Egyébként azonban nagyon jól érzem magam. Túl jól. :)
Remélem te is jól vagy és jól alakulnak a dolgaid.
Puszi.
Öszzefutottam az itteni hasonmásoddal... állítólag ölelésfüggő ő is. Ellenben rájöttem, hogy hiába vagyok nyitottabb mostanában, még mindig nagyon sokat jelent számomra egy ölelés. Nem is öleltem meg.
Furcsa, de pozitív állapotban leledzem mostanában, csak nem tudok mit kezdeni a pozitív energiáimmal. Ez szomorít egy kicsit.
Egyébként azonban nagyon jól érzem magam. Túl jól. :)
Remélem te is jól vagy és jól alakulnak a dolgaid.
Puszi.
2010-06-10
Taxi
ennek folytatása
TAXI, TAXIIII!
Na ezt hiába ordibálja az ember, mert nem állnak meg. Magyarországi tapasztalataim alapján, elvileg a taxi lámpája nem ég, ha foglalt és világít, ha szabad. Nos az itteni taxikon van egy kis lámpa, ami akkor is világít, ha nem fogadóképes. Gondolom azért, hogy lássuk, hogy ez az autó egy taxi... bár nem értem minek kell azt nekem tudnom, ha úgysem ülhetek bele.
Mire az ember megszokja, hogy a halványan világító taxiknak ne integessen, addigra eltelik 1-2 perc. Aztán jön a következő felismerés, hogy: nem jó helyen áll, mert ott nincs taxis poszt, így ha jön egy üres taxi, akkor sem áll meg. Már csak büntetésből sem: hülye külföldi tanuld meg a szabályokat!
Ekkor az ember már 3-5 perce várakozik. Közben persze felméri, hogy csak minden 10. taxi szabad. Hát felkerekedik, hogy találjon egy posztot. Átvág egy utcán, majd körbemegy a körforgalom gyalogátkelőhelyein, míg végül talál egy helyet, ahol ott áll 4 taxi. Ellenben ezek nem mozdulnak, mert csak estére parkoltak le. Sofőr a közelben sincs. Hopp, a járdán egy parkolóautomatához hasonló fallikus szimbólum meredezik, amin - egy jószándékú ember jóvoltából - egy telefonszám leledzik. Hát uccu felhívom felkészülve, hogy franciául kell beszélni. Kicsöng. Jajj, hol is vagyunk - kérdem a többieket. Port Royal. OK. 3. kicsöngés... 4., 5... közben észreveszem, hogy a fallosz teteje erős fénnyel villog. Persze a többiek, akik cseverésznek és próbálják megbeszélni, hogy mit is kellene tenni ilyen kilátástalan esetben, észre sem veszik. Felhívom a figyelmüket rá, meglepődnek. 7., 8., 9... leteszem. Már csak a próba kedvéért is és valóban, beigazolódik az elméletem: a villogás abbamarad. Hát ez jó!
Akkor most addig kell telefonáljak (úgysem veszik fel), míg egy szabad taxi erre jár és észreveszi a villogást? Az kb, 4 perc. Addig lemerül a telefon aksija. Nyilvánvaló, hogy ez nem megoldás. Nocsak! Kb. 50 m-re tőlünk megáll egy taxi és kiszállnak belőle. Mondom a többieknek, hogy azt kellene elkapni. Odaszaladnak. Még elérik, de nem szállhatnak be, mert ahova menni akarnak az messze városon kívül van (25 km) és a taxis nem vállalja. Jobban megéri neki városon belül furikáznia. Ugyanannyi idő alatt több utas, ráadásul a visszafele útja nem üres.
Nos a szomszédos szálloda autófelelős fiúja megszánja a csajokat és segítségét ajánlja fel. Végső soron 4 perc alatt talál egy taxit (3.), ami elviszi a őket. Elgondolkozom, hogy kellene adni neki borravalót, vagy sem. A mellettem álló srácok is tanakodnak egy picit, látom rajtuk. Aztán közösen elindulunk a metró felé, hogy még elérjük az utolsót, mert még egy ilyen mizériát nem akarunk átélni.
Persze egy héttel később nagyjából ugyanez ismétlődik meg. Itt is hiába kérdezzük az embereket, mindenki azt mondja, hogy várni kell. Taxit hívni nem lehet. Hát ez így nem igaz, csak nehéz, mert senki sem jegyzi meg egy társaság telefonszámát se. És akkor kezdődik elölről. Próbálkozás, majd helyváltoztatás, amikor ismét felismerjük, hogy a taxik mind 50 m-re állnak meg csoportunktól. Ott kb. 10 ember várakozik. Mi 5-en vagyunk ismét, ami itt nem megfelelő, mert már 4 ember szállításához külön engedélyre van szüksége a taxisnak, másrészt elölre nem szívesen ültetnek senkit, harmadrészt a 4. ember miatt mindig 3-5 eurónyi plusz díjat kell fizetni. Szerencsére mi fiúk meg tudjuk oldani a hazajutást másképp. Olcsóbb és lassabb: éjszaki buszjárattal.
Már csak 6-an vannak előttünk, amikor bevánszorog elénk 3 ember a sorba. Én szólnék, de látom a többieken, hogy konfrontáció kerülők. Eredmény: arrébb megyünk. Hihetetlen tunyaság és mulyaság - gondolom, de gyakorolva az önuralmat és a szocializációt nem szólok, csak sodródom velük. Odáig fajul a kiábrándultságuk, hogy leülnek egy étterem teraszára. Gondolják, ha rendelnek egy sört, akkor a végén megkérhetik a pincért, hogy hívjon egy taxit. Közben én elmegyek körüljárni a körforgalmat, felmérni a terepet. Az egyik lány jön velem. Megmondom neki, hogy váljunk szét, mert úgy több ki- és befutó utat tudunk lefedni, így nagyobb eséllyel fogunk taxit. Kb 2 perc múlva megunjuk. 15-ből 1 taxi üres, de az is a posztra megy, ahol 5-10 ember áll. Vissza már nem mehetünk, mert úgysem hiszik el, hogy mi már ott álltunk az előbb.
A többiek isszák a sört. Na mi van? A pincér nem hív taxit - jön a válasz. Hihi. Sejtettem. Leülünk. Kijön a pincér és kérdezi, hogy kérnek-e az újonnan jöttek valamit? Taxit. Felelem. Megrándul az arca, majd elmegy. A többiek mosolyognak egy kicsit.
Várunk. Isznak. Ülünk és beszélgetünk. Közben tekergetem a fejem, hogy hátha jön egy taxi. Kb. 10 perc múlva elindul egy taxis éjszakai útjára, épp az étterem mellől. Felugrok, eléállok (még nem ment gyorsan). Megkérdem, hogy a messzi fuvart vállalja-e? Elgondolkozik. A GPS-re nézve elvállalja. OK. Akkor ma is szereztünk egy taxit a csajoknak. Hurrá!
Most már érdeklődni fogok, hogy van-e központi száma taxis vállalatnak.
Két busszal jutunk haza és kb. 1 óra alatt, de 9:30-kor kelni kell, hogy 11-ig bevásároljak és elmenjünk közösen piknikezni. Jó hétvége. Szuper hangulat.
TAXI, TAXIIII!
Na ezt hiába ordibálja az ember, mert nem állnak meg. Magyarországi tapasztalataim alapján, elvileg a taxi lámpája nem ég, ha foglalt és világít, ha szabad. Nos az itteni taxikon van egy kis lámpa, ami akkor is világít, ha nem fogadóképes. Gondolom azért, hogy lássuk, hogy ez az autó egy taxi... bár nem értem minek kell azt nekem tudnom, ha úgysem ülhetek bele.
Mire az ember megszokja, hogy a halványan világító taxiknak ne integessen, addigra eltelik 1-2 perc. Aztán jön a következő felismerés, hogy: nem jó helyen áll, mert ott nincs taxis poszt, így ha jön egy üres taxi, akkor sem áll meg. Már csak büntetésből sem: hülye külföldi tanuld meg a szabályokat!
Ekkor az ember már 3-5 perce várakozik. Közben persze felméri, hogy csak minden 10. taxi szabad. Hát felkerekedik, hogy találjon egy posztot. Átvág egy utcán, majd körbemegy a körforgalom gyalogátkelőhelyein, míg végül talál egy helyet, ahol ott áll 4 taxi. Ellenben ezek nem mozdulnak, mert csak estére parkoltak le. Sofőr a közelben sincs. Hopp, a járdán egy parkolóautomatához hasonló fallikus szimbólum meredezik, amin - egy jószándékú ember jóvoltából - egy telefonszám leledzik. Hát uccu felhívom felkészülve, hogy franciául kell beszélni. Kicsöng. Jajj, hol is vagyunk - kérdem a többieket. Port Royal. OK. 3. kicsöngés... 4., 5... közben észreveszem, hogy a fallosz teteje erős fénnyel villog. Persze a többiek, akik cseverésznek és próbálják megbeszélni, hogy mit is kellene tenni ilyen kilátástalan esetben, észre sem veszik. Felhívom a figyelmüket rá, meglepődnek. 7., 8., 9... leteszem. Már csak a próba kedvéért is és valóban, beigazolódik az elméletem: a villogás abbamarad. Hát ez jó!
Akkor most addig kell telefonáljak (úgysem veszik fel), míg egy szabad taxi erre jár és észreveszi a villogást? Az kb, 4 perc. Addig lemerül a telefon aksija. Nyilvánvaló, hogy ez nem megoldás. Nocsak! Kb. 50 m-re tőlünk megáll egy taxi és kiszállnak belőle. Mondom a többieknek, hogy azt kellene elkapni. Odaszaladnak. Még elérik, de nem szállhatnak be, mert ahova menni akarnak az messze városon kívül van (25 km) és a taxis nem vállalja. Jobban megéri neki városon belül furikáznia. Ugyanannyi idő alatt több utas, ráadásul a visszafele útja nem üres.
Nos a szomszédos szálloda autófelelős fiúja megszánja a csajokat és segítségét ajánlja fel. Végső soron 4 perc alatt talál egy taxit (3.), ami elviszi a őket. Elgondolkozom, hogy kellene adni neki borravalót, vagy sem. A mellettem álló srácok is tanakodnak egy picit, látom rajtuk. Aztán közösen elindulunk a metró felé, hogy még elérjük az utolsót, mert még egy ilyen mizériát nem akarunk átélni.
Persze egy héttel később nagyjából ugyanez ismétlődik meg. Itt is hiába kérdezzük az embereket, mindenki azt mondja, hogy várni kell. Taxit hívni nem lehet. Hát ez így nem igaz, csak nehéz, mert senki sem jegyzi meg egy társaság telefonszámát se. És akkor kezdődik elölről. Próbálkozás, majd helyváltoztatás, amikor ismét felismerjük, hogy a taxik mind 50 m-re állnak meg csoportunktól. Ott kb. 10 ember várakozik. Mi 5-en vagyunk ismét, ami itt nem megfelelő, mert már 4 ember szállításához külön engedélyre van szüksége a taxisnak, másrészt elölre nem szívesen ültetnek senkit, harmadrészt a 4. ember miatt mindig 3-5 eurónyi plusz díjat kell fizetni. Szerencsére mi fiúk meg tudjuk oldani a hazajutást másképp. Olcsóbb és lassabb: éjszaki buszjárattal.
Már csak 6-an vannak előttünk, amikor bevánszorog elénk 3 ember a sorba. Én szólnék, de látom a többieken, hogy konfrontáció kerülők. Eredmény: arrébb megyünk. Hihetetlen tunyaság és mulyaság - gondolom, de gyakorolva az önuralmat és a szocializációt nem szólok, csak sodródom velük. Odáig fajul a kiábrándultságuk, hogy leülnek egy étterem teraszára. Gondolják, ha rendelnek egy sört, akkor a végén megkérhetik a pincért, hogy hívjon egy taxit. Közben én elmegyek körüljárni a körforgalmat, felmérni a terepet. Az egyik lány jön velem. Megmondom neki, hogy váljunk szét, mert úgy több ki- és befutó utat tudunk lefedni, így nagyobb eséllyel fogunk taxit. Kb 2 perc múlva megunjuk. 15-ből 1 taxi üres, de az is a posztra megy, ahol 5-10 ember áll. Vissza már nem mehetünk, mert úgysem hiszik el, hogy mi már ott álltunk az előbb.
A többiek isszák a sört. Na mi van? A pincér nem hív taxit - jön a válasz. Hihi. Sejtettem. Leülünk. Kijön a pincér és kérdezi, hogy kérnek-e az újonnan jöttek valamit? Taxit. Felelem. Megrándul az arca, majd elmegy. A többiek mosolyognak egy kicsit.
Várunk. Isznak. Ülünk és beszélgetünk. Közben tekergetem a fejem, hogy hátha jön egy taxi. Kb. 10 perc múlva elindul egy taxis éjszakai útjára, épp az étterem mellől. Felugrok, eléállok (még nem ment gyorsan). Megkérdem, hogy a messzi fuvart vállalja-e? Elgondolkozik. A GPS-re nézve elvállalja. OK. Akkor ma is szereztünk egy taxit a csajoknak. Hurrá!
Most már érdeklődni fogok, hogy van-e központi száma taxis vállalatnak.
Két busszal jutunk haza és kb. 1 óra alatt, de 9:30-kor kelni kell, hogy 11-ig bevásároljak és elmenjünk közösen piknikezni. Jó hétvége. Szuper hangulat.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)