Egyedül - Él ilyen (2)

Dzsixkorchitrellijo, méghozzá leszármazásilag a 17. egyedül tengette életét a Metrkhliusztr bolygó 4 holdját nézegetve, mely a lemenő Kliotreplbul fényében enyhén barnásvörös színben ocsmánykodott. Dzsixko - ahogy őse 16. Dzsixkorchitrellijo nevezte, akit valószínűleg ugyanigy becézet az ő őse 15. Dzsixkorchitrellijo is átadta ezt a kedveskedő megszólítást utódjának - a bolygó légkörében lebegett, immár több naplemente óta. Sikerült ugyanis kifejlesztenie azt a képességét, mellyel testének átlagsűrűségét könnyebbé tette a légkörnél és így képes volt az egyébként is alacsony gravitációjú bolygó talajától elválnia. Az új felfedezése annyira felkeltette érdeklődését, hogy észre sem vette, hogy a központi csillag már háromszor tűnt fel az égen mióta a lebegést megkezdte.

Most éppen a negyedik hold színvilágát tanulmányozta, melyet az univerzum leghidegebb csillaga ragyogott be. Azon merengett, hogy valahol a nagy csillagrendszer mélyén lehet, hogy vár rá az ő lelki társa. Sajnos a bolygóján már nem volt esélye társ megtalálására, mert az elmúlt négyes holdegyüttállás után nem sokkal az egyetlen még élő és társként választható Mitrinkellubl kegyetlen hirtelenséggel elhunyt. Először örültek, amikor a sárga égbolton a klórfelhők között felparázslott valami és hihetetlen sebességgel közelített feléjük. Ők, akik már egy éve igyekeztek leküzdeni a köztük lévő óriási - 300 testhossznyi távolságot - kábulatukban lemerevedtek és az izzó, lángoló fénycsóvára koncentrálva elfelejtettek bármit is cselekedni. Talán ez lehetett az oka, hogy Mitrint éppen eltalálta ez a fénycsóva és kíméletlenül az örök Xenon-mezőkre küldte. Legyen vele irgalmas az Ős!
Dzsixko, végtelenül lesújtva érezte magát, hogy amúgyis szerencsétlen családja és még szerencsétlenebb népének egyetlen túlélési esélyét egy ilyen balszerencsés eset keresztülhúzta. A következő hónapokban a maradék 10 testhossz leküzdéséért küzdött, bár néha nagyon elbizonytalanodott, hogy egyáltalán megéri-e és ha odaér Mitrin testéhez, akkor fog-e valami változni. Azonban úgy vélte a tisztességet meg kell adnia és, ha szerencséje van, akkor el tudja mesélni majd valakinek, hogy mi okozta jegyese halálát. Ha...
Ekkor jött rá, hogy lehet, hogy gyorsabban haladna, ha nem a földön mozogna, hanem a levegőben. Irtózatos erőfeszítések alapján sikerült rájönnie a technikára. Ő volt az első a fajtájában, aki repülni tudott. Nem volt benne biztos, de úgy érezte, hogy a természet is támogatja, mégpedig, úgy változik, hogy könnyebb legyen neki repülnie. Eddig nem hitt apja kérésének: "Bolygó velünk él, figyelj rá!", de most már kezdett hinni benne.

Odaért. Nagyon nem volt szép látvány, ami Mitrinből maradt. Óriási lyuk tátongott a testén. Szerencsére azonnal elszenderült. Az idegen tárgyat vizsgálta. Nehezére esett, mert fajának természete inkább az űr figyelésére kiélesített érzékszerveket fejlesztett, mint a közellátás eszközét. Nehezen sikerült kivennie valami idegenszerűen csillogó torz testet. Valami krix-krax volt rajta, melynek Dzsixko számára nem volt jelentése.
Újabb hónapok múlva azt érzékelte, hogy az idegen test körül furcsa elszíneződés jött létre a talajon. A folt egyre inkább terjedt. A levegőben a folt felett szintén megváltozott és állandóan vibrált a levegő. Lassan ő is érezte a testén, hogy valami változik. A folt növekedése gyorsabb volt, mint amilyen sebességgel ő tudott távolodni. Lassan utolérték. Segélykiáltás-gondolatot pulzált az agya az űrbe, de sejtette, hogy ezt csak értelmes lények tudnák megérteni és még értelmesebbek tudnának érdemben cselekedni.
A nyálkás élőlény - mert már biztos volt benne, hogy az, bár értelemmel látszólag nem rendelkezett - minden cél nélkül tört előre a bolygó felszínén. Sejtek egymástól független, gyorsan szaporodó közösségét alkották. Mindent elpusztítottak, ami az útjukba került. Az égen a felhők színe változott. Egyre több is lett belőlük. Esténként már a csillagokat is alig látta. Fájt, ahogy a testébe martak. Elevenen falták fel.
Csillagtalan éjszaka volt, amikor már fájdalmaitól kábultan azon járt az esze, hogy vajon: Miért? Miért történik ez? Kik akarták a halálát? és vajon mit jelenthet az a krix-krax az űrtyű oldalán:

International Space Discoverer, meg NASA 2030... ???

Csend borult a tájra. Sötét, eddig ismeretlen anyagú fellegek borították az egyébként gyönyörű délutáni eget, melyen az évszázad legszebb eseménye volt látható. A négy hold kis fáziskéséssel sorakozott fel, hogy áthaladjon a Kliotreplbul előtt. Dzsixkot, mintha megszánta volna az Ős és közvetlenül felette kitisztult az ég. Végiggyönyörködte a pulzáló napfényben az "Ős négy ékkövének fényjátéka"-ként ismert jelenséget, melyet csak minden 3. felmenőjének volt szerencséje látni. Már a repülésért és ezért a látványért megérte élni - volt utolsó gondolata.

Az általunk ismert univerzum
Csodás!

Pittyegek

Pittyegek, ha bemegyek az élelmiszerboltba.
Mármint nem én, hanem a lopás-riasztó detektorrendszer. Talán a pulóverem cipzárja? Bár az is lehet, hogy a táskámban van valami, de nem tudom mi, mert annyira kipakoltam mindkét utóbbi alkalommal, hogy szinte csak a pénzem, bankkártyám, egy kulcs és néhány papír maradt bent. A pulcsim cipzárjának kocsija viszont masszív fém... na legközelebb leveszem a pulcsit és úgy nézem meg. Szerencsére kifele jövetkor a pittyegést nem vették azonnal rosszindulatú lopás-próbának... mondjuk azért sem, mert amikor észrevettem, hogy miattam pittyeg azonnal kinyitottam a táskámat és még kérni se kérte, de már mutattam felé a táskát.
Két kérdés merül fel bennem:
1) Talán a detektorrendszer próbál üdvözölni ki és belépéskor?
2) Most szerelték fel az új rendszert... talán egyre inkább lopnak? A Nyugat is hanyatlik! :)

Furcsa objektum haladt el a Föld mellett
és az eredeti (mármint a legelső magyar cikk ezügyben)

Hát ez jópofa cikk. Főleg, hogy fogalmuk sincs róla, hogy mi az, ami elzúgott mellettünk.
Lehet, hogy a szeptemberi korgon teherűrjárat, mely a Betelgőz (nem a betel dió illóolaja!) és az általunk csak M65D3-as csillag lakható bolygója között szállítja az előbbin kitermelt nyamnyamm-csiga szállítmányt. Ez az élőlény a korgonok egyik legegzotikusabb étele. Persze semmi köze a mi csigáinkhoz és elkészítése sem francia módra készül. A nyamnyamm-csiga elnevezését az irtózatosan nagy és nyálban bővelkedő korgon szájnyílásokból a zselés csiga-étel hatására felhangzó hang miatt kapta nevét. Mivel a korgonok egyébként nem nagyobbak, mint 1 cm, így az évenkénti kétszeres szállítmány a 100 fős M65D3-as kolóniát bőven ellátja. Természetesen ebből kitalálható, hogy maga a nyamnyamm-csiga mérete mm-es.
Az elmúlt fényévben, akarom mondani galaktikus naptári egységben (GNE) a lélekszám jelentős emelkedése (+10 fő) miatt a következő 3 GNE-ben - földi időszámítást alapul véve - az évenkénti 3 szállítmány elérését tervezik.
vagy
Legújabb híreink szerint Zordon, a Naprendszerünk szélén lebegő óriásélőlény - melynek faja és pontos alakja is meghatározatlan egyelőre - ürítette belét és a 3,2 K-es űrhőmérséklet hatására szilárddá fagyott faecesze került Nap körüli pályára. Ugyanakkor a Malawi környékén élő bunbabwa törzs tagjai hihetetlen méretű ünnepséget tartottak a napokban, hiszen sámánjuk - olvasni nem tud - megjósolta egy újabb mennyei áldás érkeztét, mely pár éven belül fogja a már régóta kiapadt termőföldjeiket (illetve a Földünket) újból megtermékenyíteni. A törzset kutató etnográfusok most értették meg a NASA jelentés hatására a kultúrában központi szerepet betöltő "Mennyei Szent Szar" és a "25 éves ÚjSzar ciklus" kifejezések jelentését.


Még mindig tudomány:
és hogy lássátok nem csak én kételkedem a tudományban: A tatárlakai őslelet
Nekem tetszett. Persze a lelet egyébként jelentős, kétség nem fér hozzá! Az értelmezése azonban nehézkes.