Brüsszel, Gent

Mielőtt kimentem volna, tájékozódtam egy kicsit a brüsszeli látnivalók között a neten és John&Nora blogját találtam érdekesnek, illetve kimerítőnek ebben a témában.
Ahogy ott is feltüntették, nem túl sok látnivaló van arrafele, de az legalább szép.
Ilyen pl. a belváros, aminek egyes házai ú.n. modern stílusban épültek. Nem nem beton!!!
Így a Routard könyvvel a kezünkben - többnyire Pauline-éban - jártuk az utcákat és így egyszerre saját kalauzom és francia felolvasó/társalkodónőm is lett. (Erről jut eszembe, hogy a gárdedám kifejezést a franciák egyáltalán nem használják - tudtam meg a szótári hiánya, majd egy kiterjedt internetes keresés alapján.)
A modern építészeti stílusú házak ugyan első körben nem ugranak ki a többi közül, főleg egy olyan alulképzett túrista számára, mint én, de aztán megszokta az ember szeme, hogy mit kell keresni és így már messziről is megismertük azokat. (Elnézést a képeim a telefonnal készültek.)




A legismertebb modern építészük Horta volt, akinek a saját háza egyben múzeumként is működik - persze csak posztmortem. Na ide mi nem jutottunk be, mert túl korán, majd túl későn értünk oda. Az alkotásait - házait - viszont láttuk. A legszebb modern stílusú épület a Zene múzeumé (az Old England felirat ne zavarjon meg senkit!).
Magritte múzeumban jártunk. Hírös belga szürrealista festő és gondolkozó. Röviden összefoglalva ez is azon stílusok közé tartozik szerintem, amik a l'art pour l'art gondolatnak már egy oly mértékben kicsavart formája, hogy inkább polgárpukkasztás, mint valódi művészet. Mondjuk néhány megfogalmazott gondalata érdekes, mint pl. az, hogy ha ők szürrealisták nem lennének, akkor az egyszerű emberek elsiklanának a környezetük, illetve a természet sok érdekessége felett. Számos általa írt pamflettet raktak ki a múzeumben de annak francia nyelvi humora számomra érthetetlen volt, így az első után feladtam. Pauline is. :)
A legjobban ez a már-már realista kép tetszett, ahogy sikerült a fény-árnyék játékát megfognia, ráadásul egy tükröződő tó felületével még megbonyolította. Hogy ebben hol a szürrealizmus? Nem tudom, de mondjuk találtam benne egy fizikai/optikai hibát... lehet, hogy ez a szürrealista része. Aki megtalálja, szóljon! A nyereményt kitalálom!
Ez is jópofa!
Megnéztem az ATOMIUMOT is! Ez Brüsszelnek az "Eiffel tornya", szintén egy világkiállításra építették. 20 európai aranykrajcárért le lehetett csúszni egy drót mentén a tetejéről a parkolóig. Jó bulinak tűnt, idő hiányában azonban nem próbáltam ki.
És a legnagyobb hír: szombaton "Michael Jackson emlékesten" voltunk! Hoppá! Amikor megmondták a csajok, hogy hova akarnak menni, akkor azért megkérdeztem, hogy ugye viccelnek. Sajnos nem! Az ok pedig az volt, hogy az ismerősöm ismerőse csatlakozott hozzánk és neki a pasija egy bárban dolgozott... ráadásul, mint kiderült mi csak azért kellettünk, mert a szerelmespár között dúló kisebb mélypontot kellett átvészelni/átlendíteni. Nos én ebben nem sokat segít(h)ettem... :) Viszont a csajok szépen magamra hagytak, így kénytelen voltam fekete inges Jacko-stílusú fehér-kesztyűs rajongók között narancssárga (!) pólóban "tombolni". Még jó, hogy Brüsszel is egy kultúra-keverő város, így azért nem vertek meg. Persze a csajok feketében voltak, bár nem beszélték meg előre a buli témáját.
Vasárnap Gentbe mentünk, s elmerengtem, merre menjek ez esztelen emberrengetegben, mely lelkendezve "Gentsen Feesten"-t ünnepelt (csakazértis!) Csepürágók, skót dudások, villanypózna-mászó akrobata, kötéltáncos, akrobatika iskola növendékei, hegedűs-vonós lányzenekar, rezesbanditák... meg még nagyon sok minden volt, a nagyon pici, de annál gyönyörűbb városban (1 órányira Brüsszeltől). Itt csak analóg képet készítettem hű Canon Eos 300-asommal, így ezt nem tudom mellékelni.
Konyec.

Készülődés Brüsszelbe

A hétvégén voltam Brüsszelben. Sokat köszönhetek kedves ismerősömnek Pauline-nak, akivel már több, mint 20 éve ismerjük egymást (Jesszusom!). Ő ott posztdok állásban dolgozik és felajánlotta, hogy amíg ott van, addig elmehetek hozzá várost nézni. Kicsit megbonyolította a helyzetet az, hogy 2 hónapon belül befejezi ott a munkáját és kb 1 hónapig pedig nyaralni fog, így a felajánlás júliusra korlátozódott.
Júliusban, júliusra vonatkozó olcsó TGV (Thalys) jegyet venni, lehetetlen!!! Kivéve, ha az ember jól tud franciául és ismer olyan szavakat, mint "troc" (argó, jelentése: csere). Na persze ezt a segítséget is Ő adta és talált 2 weboldalt is, ahol utazásról lemondó emberek próbálják eladni korábban vett jegyüket. Összességében sikerült minimum 80 Eurót megspórolni az oda-vissza úton. Halleluja!
Persze a jegyvásárlás izgalmas volt, mert naponta 4-szer kellett ránézzünk, hogy minél hamarabb lecsaphassunk egy-egy frissen feltett jegyre. Egy olcsó jegy kelendő és űgy tűnik sok ember ismeri ezeket az oldalakat. Hát ugye magyar viszonylatban ezt nehéz elképzelni, hogy valaki MÁV jeggyel "üzletel", de ezt inkább úgy kell elképzelni, mintha valaki jegyet venne repülőre, majd meg akarna szabadulni tőle. Normális szervezés esetén, amennyiben minimum 1 hónappal korábban veszed a jegyet, akkor akár fele-harmada áron hozzájuthatsz a jegyhez.
Szóval lassan, de biztosan haladtunk előre és előbb sikerült megvenni a jegyet oda, majd szerencséjére - mert nem maradtam a nyakán - visszafele is. Mindkét esetben azonban át kellett szelnem a várost és utaztam értük egyenként 2-2 órát... de megérte.
Pénteken délután 4-kor léptem le a munkahelyről és így értem el a Gare du Nord-on a Thalys gyorsvonatot. Szerencsére ez ugyanazon az RER vonalon van, mint a munkahelyem.
Milyen az én szerencsém... Megérkeztem az állomásra a vonat indulása előtt jó fél órával és hamar meg is találtam a nagy kijelzőn a vonatomat. Aztán egyre feljebb és feljebb került a listában, hiszen az előtte lévő vonatok mind sorra elmentek és így lekerültek a kijelzőről. Azonban! Az indulás előtt 20 perccel bejelentették, hogy a vonat még nem érkezett meg, így várhatólag 20 percet késni fog. Ezt 5 percen belül módosították és kijelentették, hogy 20 percen belül fog megérkezni... ami ugye még későbbi indulást eredményez.
Hát eltelt a 20 perc is, amikor bemondták, hogy újabb 10 perc múlva érkezik, a 7-es vágányra. És igen!!! 30 perc késéssel megérkezett, majd kb 40-45 perc késéssel elindult.
Ja persze az a vonat, ami szintén Brüsszelbe tartott és menetrend szerint 30 perccel később indult, az végülis hamarabb ment el... Fura ugyan, de ha arra gondolok, hogy helyjegyem volt egy adott vonatra, akkor érthető, hogy nem csere-beréltek a vonatok között. Így csak az egyik vonat utasai késtek, de azok egész nap (egy hiba, egész napra kiterjed, mert nem sokat áll a két állomás között a vonat).
Elgondolkoztam: ha nem lennék utasa a vonatnak, akkor időben indult volna... :)
Büsszelről később. Itt.

Lö Kátorz Zsüijjé

Le 14 Juillet (Lö Kátorz Zsüijjé)
Hát nagy nap volt ez a mai. Főleg, hogy nem kellett dolgozni ugye.
Ezek alapján elmélyültem egy kicsit a francia szociokultúrában és többek között (még tegnap) megnéztem a versailles-i, majd ma a párizsi tüzijátékot.
A felvonulásról (défilé) lemaradtam sajnos, mert ugye hajnai 1 körül értem haza. De sebaj, mert már úgyis láttam egyszer és még van rá esélyem...
Hírek: Párizsi felvonulás (francia), részlet:
"5 000 personnes, environ 300 véhicules militaires, 83 motos, 280 chevaux, 68 avions et 37 hélicoptères" ja és Sarkozy, meg az idei meghívott díszhadsereg indiából. Azért a 280 lónak nem lehetett semmi... Amikor még az École Polytechnique-be jártam, akkor megtanultam, hogy a díszvendég hadsereg után minidg az É.P. serege a második, és egyben az első francia felvonuló... mégiscsak katonatiszti elitiskola... bár gondolom erről a légiósoknak megvan a maga véleménye. :)
A pontos napirend és videók itt (franciául). "Défilé des armes."
Én ebből az ablakomból azt láttam, hogy a 6 emeletes házak fölött éppencsak 8-10 helikopter húz el... amik innen lószúnyog méretűnek tűntek. Ekkor jöttem rá, hogy erről lemaradtam. :(

Egy harmadik oldalról kiderítettem, hogy mikor kezdődik a tüzijáték és időben elindultam. Azonban ahogy legutoljára, hugommal együtt nem sikerült a legtökéletesebb helyről nézni a tüzijátékot, most még rosszabbul jártam. Akkor a Trocadero-tól lőtték fel a rakétákat és a Szajna-part fáin keresztül láttuk az egészet a túloldalról, most a Feu D'artifice de Trocadero sokatmondó nevének megfelelően úgy helyezkedtem, hogy jól lássam a tüzijátékot. Pont de l'Alma közepe, a Szajna felett. Tökéletes.
Majd jöttek az első rakéták az Eiffel toronyról és a 40 m magas fák koronája fölé emelkedőket szépen lehetett látni. Egy perc múlva a mellettem álló nagyszájú amerikai nő megjegyezte, hogy nem jó helyen állunk. Sajnos, nagyon igaza volt. :(
Azt hiszem, 8 évvel ezelőtt az au-pair-ként dolgozó lányismerőseim megjegyezték, hogy legközelebb a Trocadero-ra kell menni. Ha tudtam volna, hogy az akkori vicc (le volt zárva az a környék) mennyire igaz lesz majd egyszer, akkor...  :)
Sebaj azért így is gyönyörű volt. Hozzáteszem, hogy a budapestit még sosem láttam. Sőt, többször láttam tüzijátékot élőben itt a franciáknál (5), mint otthon (3-4). (Felvágós vagyok, mi?)

Ha valakit érdekel néhány érdekes tény a franciákkal kapcsolatban, akkor olvassa el ezt. Ma találtam.

Off-topic: Közben otthonról megkaptam a hírt, hogy a fűtéskorszerűsítési pályázatunkat (kerek 8 hónap alatt) elfogadták. El is küldtem mindjárt a megfelelő összeget az erre kialakított bankszámlaszámra, hogy nehogy már rám kelljen várni.

Jó éjt!

Szössze-Net

Gondolkoztam, hogy egyszerre írjam, vagy egyesével, aztán úgy döntöttem: lesz, ami lesz!

Próbálom megismerni a város nyújtotta szolgáltatásokat úgy mint: biciklizés, szórakozás, vásárlás, parkok, utazás (állomások, járművek)...
Ma pl. 2 órát utaztam, hogy a jövő hétvégém könnyebben induljon és nehogy lekéssem a munkából jövet a vonatot/buszt, amivel Brüsszelbe szeretnék elmenni. Az első igazi kiruccanás lesz.

Megvettem!!!
A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája :)
No nem a Sztakit, hanem a kereső motor alatt található könyvet. Mindig halálra röhögöm maga a stílusukon. Sajnos a könyvet otthon hagytam, mert hát nem létszükséges elem és így a 20,7 kg-os hátizsákba már nem mertem bepakolni... - Sajnos a könyv nem váltotta be a reményeimet (a szerk., 2010. jan).
Közben megint tanultam valamit, próba-szerencse alapon. Webszerkesztők figyelmébe: ID-re is lehet horgonyt (anchor) létrehozni! Legalábbis Firefox 3.0-nál működik!

Ma volt egy újabb látogatóm, igaz csak röptében és csak 4-5 másodpercig nézett be az ablakomon, de most már kezdem tényleg elhinni K. Tünde mondatait, miszerint megfigyelnek és a videó felszerelés van beleszerelve a verébnek látszó lény(ek)be. Hát Tünde, ha ez igaz, akkor a mostani már jobban sikerült, mert nem volt borzas a tollazata és meg kell említenem, hogy a miniatürizálási képességetek is sokat fejlődött, mert ez már fele akkora volt, mint a múltkori. Gratulálok! Legközelebb, gondolom már egy csótányba is el fog férni. De azt könyörtelenül kinyírom, tehát ne költsetek sokat a kifejlesztésére!

Preferencia
Ma lementem "napozni", mert szépen kisütött (3 nap után ismét) és közben persze cikket olvastam. Két csinosnak mondható szláv (talán orosz) szöszi leányzó is lent napozott (ruhában, mert annyira azért nem volt jó idő) és figyelte a srácokat, akik ott fociztak, meg röpiztek a környékükön. A genetikailag kódolt PREFERENCIA viszont azt eredményezte - és ezennel tudományosan bizonyítottnak veszem - , hogy a sport (vadászat) előbbrevaló a lányoknál, így a fiúk maradtak a leggömbölyűbb és legideálisabb testnél! :)
Tessék hízni lányok!

"Empatikus tér-idő" elmélet
Itt most nem Zweistein ötlete jön és nem is a klasszikus (magyar) tér-idő-tömeg összefüggés. Ez egy saját találmány és már régóta fontolgatom, de most kristályosodott ki bennem igazán.
A minap sétálás közben azon töprengtem, hogy vajon miért oldódik el a cipőfűzőm kb. kilométerenként? Nem mondható hogy hiányos lenne cipőfűzési tudásom, mert emlékszem, hogy már az óvóda középső csoportban tudtam cipőt kötni és ... na de ez egy másik sztori. Tehát eloldódni készülő cipőfűzőm révén gondolataim között felmerült, hogy újat kellene vegyek, de ugye még nem ismerem a környéket, így marad az, hogy hordom egy darabig... akkor meg ugye fennáll az esélye, hogy elszakad... ÉS EKKOR, LÁSS CSODÁT 3 méteren belül azon a járdán, ott és akkor ott termett egy SZAKADT CIPŐFŰZŐ!
Hát erre mondhatjuk, hogy csak azért vettem észre, mert éppen azon járt az eszem... ezt elfogadom. Így vagyok a 77-es és a 26-os számokkal is (km-kő, háztábla)...
NADE! Azt hogy magyarázzátok meg, hogy ugyan én vizuálisan érzékennyé váltam a cipőfűzőkre, DE az még nem jelenti azt, hogy ott kell legyen egy cipőfűző!!! Hoppá!
Talán már érthető az elméletem lényege. Ez azt jelenti, hogy az ÉLET, vagy VILÁG, ami körülölel minket, úgymond szórakoztat minket... kicsit olyan MÁTRIX-os érzés. Kérhetném azt, hogy egy saját repülőm legyen és én is mondhassam, hogy "Tudok Kung-fuzni", mint Keanu bácsi? Lécci, lécci, lécci!!! (Azt mondják, hogy ez a kérés-stílus működik. Legalábbis női szájból elhangozva.)

Óraállítás
Most jöttem fel a parkból (21:15). Itt még nagyon világos van. Csak kb. 1 óra múlva megy le a nap!
Meglepő, de szerintem nem kellene azt a nyári óratologatást csinálni és máris hangulatosabb lenne az élet kis hazánkban. Isten-bizony!
Ugye később kel fel a nap télen és ezért későbbre tolják az órát, így viszont az eleve korábban beálló szürkület még hamarabbra tolódik. A világosban és ébren töltött órák száma erősen lecsökken.
Ehelyett lehetne az, hogy aki korán akar kelni, az keljen sötétben és ő is világosban fog dolgozni... Úgy is kell idő a munkába éréshez. Az energiamegtakarítási célját meg már rég nem teljesíti. Erről hivatalos kimutatások is vannak. Pro&Kontra
Jóéjtet!

Studio News

Doki kipipálva. Szimpatikus háziorvos bácsi volt, aki megállapította, hogy munkaképes vagyok. Vérnyomás/pulzusszám/légzés és szívhang alapján... Ez most komoly, itt nem ironizálok.

Tegnap néztem kisebb appartmant (stúdiót). Hát sokkal szimpatikusabb volt, mert nem volt átható dohszaga, mint ennek (állandóan nyitva tartom az ablakot) a mostaninak, kisebb volt, de ez azért előnyös, mert nem érzem elveszve magam egy óriási térben és az elrendezése is barátságosabb/emberközelibb volt. Az egyetlen hátránya az, hogy az ablaka a főútra néz, ami meg elég forgalmas... abban bízom, hogy ez most csak a bemutatószoba volt és majd egy másikat kapok (6. emeletit, Eiffel toronyra kilátással... tudom, tudom panaszkodtam rá, de az csak vicc volt. Hisz én megtehetem, hogy arra panaszkodom, hogy villog az Eiffel torony.)
Ma elkísértem Beát, mert ment Ámerikába és "feladtam" a csomagjaival együtt. Közben felfedeztem magamnak a Charles de Gaulle repteret. Kitaláltam hova megyek legközelebb: